A konzuli védelmet erősítené a Bizottság

2007.12. 6. BruxInfo

Évente több ezer uniós polgár utazik az EU határain kívülre, ám alig minden negyedik van tisztában azzal, hogy baj esetén egy másik tagállam képviseletének a segítségét is kérheti. Ezen javítana most a Bizottság.

Az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint az uniós polgárok alig 23 százaléka van tisztában azzal, hogy amennyiben egy harmadik országban a saját államának nincs képviselete, akkor egy másik uniós tagország segítségét is igényelheti. Az utóbbi évek válsághelyzetei – ezek közé tartozik a délkelet-ázsiai szökőár három évvel ezelőtt vagy a tavalyi libanoni konfliktus – mind azt mutatják, hogy uniós szinten javítani kell az EU-polgárok konzuli védelmén szerte a világon. A Bizottság ennek érdekében egy cselekvési tervet fogadott el, a 2007-2009-es időszakra vonatkozólag.

A konzuli védelemhez való jog az uniós állampolgárság konkrét kifejezése – hangoztatta szerdán Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos, aki szerint a most elfogadott akcióterv egy hosszú távú stratégia kezdete, mely azt célozza, hogy a polgárokat jobban tájékoztassák jogaikról, és biztosítsák, hogy az EU-polgárok a világ minden szegletében védelemben részesüljenek.

Amennyiben ugyanis egy (harmadik) országban egy tagállamnak nincsen képviselete, polgára attól még ugyanúgy jogosult igénybe venni egy másik uniós tagország konzuli vagy diplomáciai segítségét. Ezt az alapvető jogot az EK-Szerződés 20. cikke biztosítja.

A konzuli segítség főként egyéni problémák esetén merülhet fel (ezek közé tartozhat, ha valaki elveszíti az útlevelét vagy baleset éri), de akkor számítani lehet rá akkor is, ha emberélet kerül veszélybe (például természeti katasztrófák vagy háborús helyzet esetén). A Bizottság szerint a konzuli védelem évente több ezer EU-polgárt érint, hiszen az Eurostat szerint az európaiak minden évben 80 millió utazást tesznek a közösség területén kívülre.

Becslések szerint közülük is 9 százalék utazik olyan országba, ahol hazájának nincsen képviselete: ez évente 7 millió EU-polgárt jelent. Mind a 27 tagállam csak három (EU-n kívüli) országban van reprezentálva: Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban. Tizennyolc olyan ország van, ahol egyetlen tagállamnak sincs képviselete, és tizenhét olyan, ahol csak egyetlenegynek. Ezek közé olyan népszerű célországok tartoznak, mint a Bahamák, Barbados vagy a Maldív-szigetek.

A mostani cselekvési tervvel a Bizottság azt szeretné elérni, hogy az uniós polgárok mindegyike értesüljön az őt megillető jogokról, tisztázza és megerősítse a konzuli védelem hatályát, valamint fokozza az együttműködést és a teherviselést a tagállamok között.

Első lépésként a testület azt javasolja, hogy a 20. cikk szövege kerüljön be az útlevelekbe, hogy a polgárok tisztában legyenek a jogaikkal. Emellett a Bizottság egy olyan honlapot is indítani tervez, ahol gyakorlati információkat osztanának meg az érdeklődőkkel.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG