Szlobodan Milosevics egyedül fog védekezni a hágai Nemzetközi Törvényszéken, de elfogad ügyvédi segítséget, jelentette ki Ramsey Clark volt amerikai államügyész, aki szerint a volt jugoszláv elnök védelmi stratégiája “rendkívül erős” lesz.
“Õ egy olyan ember, aki megszokta, hogy a saját nevében beszél, és így fog tenni most is, de emellett szeretne ügyvédi segítséget is”, közölte Clark, miután három egymást követő napon meglátogatta Milosevicset a scheveningeni börtönben. Ha Milosevics kitart emellett az elhatározása mellett, akkor ő lesz az első hágai vádlott, aki önállóan védekezik a per során.
46 éves börtönbüntetésre ítélék Radiszlav Krstics volt boszniai szerb tábornokot Hágában. Ez a legsúlyosabb ítélet, amit Nemzetközi Törvényszék valaha is kiszabott. A testület ráadásul kimondta azt is, hogy a szerbek népírtást követtek el a boszniai háborúban.
Az egykori rettegett tábornok mankóval érkezett a tárgyalásra. Még a délszláv háború alatt amputálták a lábát, és sokáig a rossz egészségi állapotára hivatkozva késleltették a pert, eddig.
Radislav Krstics ártatlannak vallott magát. A törvényszék viszont nyolc vádpontban bűnösnek találta az ex-tábornokot. Ezek között a legsúlyosabb népírtást, és az emberiség elleni bűntetteket is bizonyítottnak találta a nemzetközi törvényszék. Sőt, a testület azt is kimondta, hogy a szerbeknek tudniuk kellett, hogy amit tesznek, a muzulmán lakosság megsemmisítését jelenti, és ezért népírtást követtek el.
A srebrenicai nők sosem felejtik el 1995 nyarát, amikor férjeiket, fiaikat elhurcolták a szerbek, és egytől egyik gödrökbe lőtték őket. A becslések szerint 8000 embert földeltek el tömegsírokban. Ez volt a legsúlyosabb tömegmészárlás Európában a második világháború óta. A muzulmán nők nem elégszenek meg a 46 éves ítélettel, ők ugyanis halálbüntetés kiszabását kérték. Halálbüntetés viszont nincs Hágában. Van viszont fellebbezési lehetőség, amivel Krstics tábornok élni kíván, mint ahogy azt ügyvédje útján már közölte is.
A törvényszék csak augusztus végén hoz döntést Biljana Plavsics szabadlábról való védekezésének lehetőségéről. A törvényszék illetékesei szerdán zárt ajtók mögött tárgyaltak Plavsics erre vonatkozó kérelméről, az ülésen jelen voltak a holland kormány képviselői is. A kormányképviselők afelől érdeklődtek, hogy melyek lennének a kormány vállalt kötelezettségei abban az esetben, ha a boszniai Szerb Köztársaság volt elnök-asszonyát ideiglenesen szabadlábra helyeznék.
Az ügyészség erre vonatkozó feltétele az volt, hogy Plavsics maradjon Hollandia területén, és fogadja el mindazokat az intézkedéseket, amelyek személyes biztonságát szolgálnák. Plavsics védőügyvédjei ugyan a kérelemhez mellékelték a szerbiai kormány és a boszniai Szerb Köztársaság írásos garanciáit is, mely szerint vállalják a Plavsics biztonságát, de az ügyészség szemmel láthatóan úgy értékelte, a vádlott mégis nagyobb biztonságban lenne Hollandia területén.
