Elképzelhető, hogy csak jövő héten jelöli meg Áder János, az Országgyűlés elnöke azt a napot, amikor összeülhet a parlamentnek az a rendkívüli ülése, amelyet az MSZP és az SZDSZ kezdeményezett.

Még az is előfordulhat, hogy a házelnök nem hívja össze, hiszen eltérőek a szabályozások arról, hogy milyen esetben köteles erre. Az alkotmánybíró szerint azonban egy ilyen döntés sértené az alkotmányt.

Áder János házelnök még nem reagált az MSZP és az SZDSZ kezdeményezésére, amelyben rendkívüli ülésnap összehívását kérik augusztus 7-re. Ezen a napon azonban nem valószínű, hogy összeülhet a parlament, hiszen a kormány Mezőkövesden tartja kihelyezett ülését, így a kormányfő mellett a miniszterek sem vehetnének részt a munkában. A két ellenzéki párt természetesen napirend megjelölésével nyújtotta be azt a 78 képviselői aláírást, amely az Országgyűlés összehívásához szükséges. Két vizsgálóbizottság létrehozását szeretnék elérni: az egyik az Orbán-bányák és a Dunaferr közötti megállapodást vizsgálná, míg a másik a miniszterelnöknek a Szabadi-ügyben felmerülő felelősségét tisztázná.

Arról, hogy miként köteles a házelnök eljárni ilyen kezdeményezés esetén, két szabályozás is szól. Az Országgyűlés házszabálya úgy rendelkezik, hogy “az országgyűlés elnökének a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell összehívni a rendkívüli ülést”. Ugyanerről a kérdésről azonban létezik egy alkotmánybírósági határozat is, amelyet a taláros testület 1999-ben hozott.