Mégis lehet új “broadcasting-szerződés”

2007.12.14. Jogi Fórum / JG

A WIPO helyett az Európa Tanács folytathatja a televíziós műsorsugárzó szervezetekre vonatkozó új nemzetközi szerződés előkészítését.

A televíziós műsorsugárzó szervezetekre vonatkozó új nemzetközi szerződés elkészítése érdekében zajló tárgyalások a szellemi tulajdon világszervezetének keretei közt kudarcba fulladtak. Most azonban úgy tűnik, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács szervezésében újraindulhat a nemzetközi szerződés létrehozására irányuló jogszabályalkotási folyamat, amely először regionális szinten rendezné a WIPO tárgyalások kudarca miatt egyelőre eldöntetlen kérdéseket.

Többek között az 1961-es Római Egyezmény alapján a nemzeti jogok általában tartalmaznak a műsorsugárzási jelek védelmére vonatkozó előírásokat, ezek azonban a legtöbb esetben elavultak, nincsenek tekintettel a mai technikai követelményekre, a vonatkozó nemzetközi szabályozás hiánya az új médiaformátumok határokon átnyúló természete miatt különösen érzékelhető. Az Európa Tanács média-ügyekkel foglalkozó munkacsoportja (Steering Committee on the Media and New Communication Services, CDMC) több tagállam és európai érdekképviselti szervezet kérésére foglalkozott az üggyel, tekintettel arra, hogy mint arról korábban a Jogi Fórum is beszámolt a WIPO keretei között egyelőre nem várható a műsorszolgáltatási jogosítványok és a szerzői jogok kapcsolatának rendezése. Mivel a szabályozás kidolgozásában korábban is elsősorban az európai államok és például az Európai Műsorszolgáltatási Unióhoz - European Broadcasting Union - hasonló regionális érdekvédelmi szervezetek voltak leginkább elkötelezettek, ezért most az Európa Tanács keretei közt próbálnak meg megoldást keresni a szabályozási űr kitöltésére. A CDMC szerint a szervezet keretei között is van létjogosultsága egy műsorszolgáltatási jogokkal foglalkozó nemzetközi szerződés megalkotásának.

Az Európa Tanács a nemzetközi kapcsolatok hagyományos keretei között főként emberi jogi alapokon nyugvó jogfejlesztő tevékenységet végez. A szervezet ebből kifolyólag már több médiajogi tárgyú javaslatot is készített. Az ET céljai az emberi jogok védelme és a jogbiztonság kiépítése a tagállamokban, ezért a média-ügyekben a kiindulási pontot (többek között) az Emberi Jogok Európai Egyezményében meghatározott szólásszabadság joga és az oktatáshoz való jog jelentik. Ennek megfelelően egy új szerződés kidolgozásakor nagy hangsúlyt fektetnek majd az oktatási, kutatási, kulturális és művészeti célú média-felhasználási lehetőségek szabályozására. Strasbourgban arra számítanak, hogy egy ilyen megközelítéssel nagyobb eséllyel lesznek kivédhetők a WIPO tárgyalásokat megbénító aggodalmak. A főként a fejlődő országok által hangoztatott vélemények szerint ugyanis a műsorsugárzási jelek felhasználására vonatkozó szabályok szigorítása ellehetetlenítte volna a szegényebb rétegek információhoz való hozzáférését, azaz bizonyos alapjogokat korlátozott volna.

Az ET médiaügyi munkacsoportja által készített és most a Miniszterek Tanácsa előtt lévő jelentés a fentieknek megfelelően a szellemi alkotásokra és hírközlési eszközök védelmére vonatkozó jogok összeegyeztethetőségét vizsgálja olyan más alapjogokkal, mint a szólásszabadság, az információ szabad áramlása, a tanuláshoz való jog, vagy a tudományos és kutatási eredmények terjesztéséhez való jog. A Miniszterek Tanácsától kapott felhatalmazás függvényében az ET a már meglévő mediajogi tárgyú ajánlásaira és egyezményeire fog támaszkodni.

Egy új szerződés kidolgozása esetén mindenképpen foglalkozni kell majd a műsorszórási jelekkel való visszaélésekből fakadó problémákkal. A határokon átnyúló televíziózásban ugyanis könnyen előfordul, hogy egy adott országra érvényes szerzői jogi felhasználási engedély más államokra nem terjed ki,de a műsorszórási jelek az ilyen tisztázatlan jogi helyzetű tartalmat is közvetítik.
A WIPO tárgyalások egyik legvitatottabb kérdése továbbá az internetes videómegosztó oldalak jogi megítélése volt. Az ET szakértői a tárgyalások ezen korai szakaszában még nem lehet végső álláspontról beszélni, de a legvalószínűbb az, hogy ezeken sugárzott tartalom nem válik jogilag egyenértékűvé a „hétköznapi” televíziózással. Ez nem lenne összeegyeztethető a például a Határokon átnyúló televíziózással kapcslatos európai egyezménnyel sem. Az EU Audiovizuális Média irányelvével összhangban egy új egyezmény is megkülönböztetné a hagyományos, ún. lineáris kereskedelmi jellegű televíziózást a nem-kereskedelmi célú, fehasználók által terjesztett nem-lineáris tartalomtól.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
NEMZETKÖZI SZERVEZET