Tárgyalási rendzavarás címén nem lehet őrizetbe venni

2007.12.17. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság december 10-én hozott határozatában megállapította, hogy a büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 245. § (4) bekezdésének „a tárgyalásról való kivezetése vagy kiutasítása esetén a rendzavarás napján tartott tárgyalás befejezéséig őrizetbe veheti” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisítette.

Így a büntető eljárási törvény 245. § (4) bekezdése a következő szöveggel maradt hatályban: „(4) A bíróság a rendzavarót vagy azt, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, rendbírsággal sújthatja.”

Az indítványozó álláspontja szerint a tárgyalási rendzavarás címén alkalmazható őrizetbe vétel szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a személyi szabadsághoz való alapjogot. Ezen kívül a jogalkotó nem határozta meg azokat kritériumokat sem, melyek alapján a rendzavarás esetére fenntartott eszközök — köztük az őrizetbe vétel — között a bíróságnak választania kell, ami pedig a jogbiztonság elvét sérti.

Az Ab részben megalapozottnak találta az indítványt. A testület – a büntető eljárási kényszerintézkedésekre vonatkoztatva és dönt en a terhelt eljárásjogi helyzetére koncentrálva – legutóbb a 10/2007. (III. 7.) AB határozatban fejtette ki összefoglalóan, hogy az állam erre rendelt szerveinek alkotmányos kötelessége az állam büntető igényének érvényesítése, amely szükségképpen együtt jár a súlyosan jogkorlátozó büntető eljárási intézkedések alkalmazásával is. Az Ab leszögezte azt is, hogy az alapvető jogok korlátozásának mindenkor összhangban kell állnia az elérni kívánt céllal, így arra csak a végső esetben és a lehet legkisebb, de még hatékony mértékben kerülhet rá sor. A mostani határozat indokolása szerint azonban nincs olyan felismerhető – a tárgyalás hatékonyságát, a bizonyítási eljárás vagy a büntető eljárás eredményességét előnyösen befolyásoló – kényszerítő ok, amely a személyi szabadság elvonását széles személyi körben alkalmazható eljárási szankció keretében indokolná. Az eljárási szankcióként alkalmazható őrizetbe vétellel elérni kívánt célok más intézkedésekkel is megvalósíthatók. Ezért az Ab megállapította, hogy a támadott rendelkezés az Alkotmány 55. § (1) bekezdésében meghatározott alapjogot korlátozó szükségtelen eszköz. Az Ab utalt arra is, hogy a megsemmisítés semmilyen tekintetben nem érinti a törvényi rendelkezésben csupán az őrizetbe vétel előfeltételeként említett, de a Be. más rendelkezéseiben önállóan szabályozott kiutasítás és kivezettetés, illetve a tárgyalási nap végéig történ távoltartás alkalmazhatóságát.

A határozathoz Bihari Mihály különvéleményt csatolt, amelyhez csatlakozott Holló András is.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÜNTETŐELJÁRÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG