Aláírták az EU vezetői a Lisszaboni Szerződést

2007.12.17. BruxInfo

Az EU állam- és kormányfői csütörtökön a portugál fővárosban aláírták a két népszavazáson is elutasított uniós alkotmányszerződés helyébe lépő reformszerződést, amely egyszerűsíti a közösségi döntéshozatalt, hatékonyabbá teszi az intézményeket, jogi személyiséggel látja el az EU-t és állandó elnököt állít az Európai Tanács élére.

A magyar kormány azt szeretné, ha a parlament még az idén, az elsők között ratifikálná a szerződést.

Lisszabonban egy 16. századi kolostorban gyűltek össze az EU vezetői, hogy ünnepélyesen aláírják – a hollandok és a franciák által leszavazott – alkotmány helyébe lépő Lisszaboni Szerződést. José Manuel Barroso bizottsági elnök a ceremónián egyebek között kiemelte, hogy az új alaptörvény megerősíti az európai demokráciát és közösségi módszert, mégpedig azzal, hogy több kompetenciát ad át az Európai Parlamentnek. Azzal pedig, hogy a nemzeti parlamentek szerepe megnő az európai ügyekben, nagyobb hangsúlyt helyez a szubszidiaritás elvének érvényesítésére.

Beszédében Barroso rámutatott, hogy a Szerződés révén külső kapcsolataiban az EU nagyobb koherenciát tud felmutatni; ezt jól illusztrálja, hogy kül- és biztonságpolitikai főképviselője egyúttal a Bizottság alelnöki posztját is ellátja. „A Lisszaboni Szerződés ugyanakkor nagyon speciális politikai jelentőséggel is bír” – hangoztatta a Bizottság első embere. Mint kiemelte: ez a kibővített Európa szerződése, mely a mediterrán térségtől a Balti-tengerig, az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig terjed, egy olyan Európáé, melynek közösek az értékei és az ambíciói. Barroso szerint azok az országok, melyeket egykor a vasfüggöny választott el egymástól, első alkalommal egységesek az általuk kialkudott közös szerződés támogatásában.

Barroso szerint a kibővített EU új gazdasági, politikai és stratégiai dimenziót nyújt, mely a tagállamokat is erősebbé teszi. Ugyanakkor ez nem elég – hangsúlyozta az elnök, rámutatva, hogy nagyobb koherenciára van szükség, melyet csak úgy lehet elérni, ha az új cselekvési kapacitást egy megújult politikai akarattal tudják egyesíteni. Hozzátette, hogy a Lisszaboni Szerződés biztosítja ezt a cselekvési képességet, ám ehhez politikai akaratra és elkötelezett vezetőkre is szükség van.

A Szerződés tartalma dióhéjban
  • A tagállamok képviselőit magában foglaló Tanácsban bevezetik a kettős többség elvét: egy javaslat akkor megy át, ha a tagállamok 55 százaléka és az uniós népesség 65 százaléka támogatja. (Az új rendszer 2014. november 1-jén lép hatályba.)
  • Legalább egymillió uniós polgár törvényalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottságnál, kérve, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot.
  • Az állam- és kormányfőket magába foglaló Európai Tanács legalább 2 és fél éves időtartamra állandó elnököt kap, aki ugyanakkor döntéshozási jogkörrel nem rendelkezik.
  • Az EU-Tanácsban miniszteri szaktanácsok maradnak, amelyek élén 18 hónapon át három ország gyakorol csoportos elnökséget oly módon, hogy minden területen fél éven át egyikük látja el az elnökségi teendőket.
  • Az Európai Bizottság létszáma 2014-től az országok számának kétharmadára csökken.
  • Az Európai Parlament képviselői helyeinek száma a 2009-es választás után 750+1 lesz.
  • Intézményesül az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének funkciója. A főképviselő elnököl majd a külügyminiszterek tanácsülésein, egyúttal egyik alelnöke lesz az Európai Bizottságnak, a munkáját pedig uniós diplomáciai szolgálat segíti majd.
  • Bár a nemzeti parlamentek nem vétózhatnak meg közvetlenül jogszabályokat, ellenvéleményüket fokozottan figyelembe kell venniük majd az uniós jogalkotóknak.
  • Az alapjogi charta szövege, ami az alkotmányos szerződés második része volt, nem kerül be a szerződésbe. Egy paragrafus ugyanakkor hivatkozni fog rá, és jogilag kötelező érvényét is megőrzi.
  • A szerződés mintegy ötven új területen számolja fel a vétójogot, alapvetően bel- és igazságügyi és társadalombiztosítási kérdésekben.
  • A szövegből az „alkotmánytalanítás” jegyében kikerült az uniós jelképekre való hivatkozás, mint az EU-zászló, a himnusz (Beethoven Örömódája) és a mottó.

A Lisszaboni Szerződést valamennyi tagállam törvényhozásának jóvá kell még hagynia, a tervek szerint még 2008 folyamán, hogy 2009-re hatályba léphessen.

Tud-e még az idén ratifikálni Magyarország?

Egyfajta verseny alakult ki bizonyos tagállamok között, ki tudja elsőként megerősíteni a december 13-án aláírt lisszaboni szerződést. Korábban a francia köztársasági elnök azzal érvelt országa elsősége mellett, hogy a franciák miatt bukott el az alkotmányszerződés, úgy illő tehát, hogy ők legyenek elsők a reformszerződés ratifikálása során is – Nicolas Sarkozy szerint még decemberben túl szeretnének jutni ezen (a legfrissebb hírek szerint azonban csak februárban kerül sor a ratifikációra). Az őszi választások után hatalomra került új lengyel kormány egyes tagjai szintén közölték, hogy a Kaczynski-kabinet euroszekpticizmusát az új parlamenti többségnek a gyors megerősítéssel kellene megpróbálnia feledtetni. Szlovákiában is felmerült az elsőként történő ratifikáció gondolata, Olaszország szintén még az idén akarja megerősíteni a szöveget, s ennek a magyar kormányzaton belül is vannak hívei.

„A kormány célja, hogy Magyarország minél előbb, adott esetben elsőként tudja ratifikálni a szerződést, ennek megfelelően fogják a parlament elé terjeszteni ezt a szövegtervezetet. Nem biztos, hogy már december 17-én, hétfőn sor kerül a szavazásra, de nem is kizárható" - mondta Budai Bernadett kormányszóvivő. A bizonytalanságot az okozza, hogy a Lisszaboni Szerződés éppúgy tartalmazza a bírói ítéletek kölcsönös elismerésének szabályát, mint két olyan bilaterális szerződés, amelyeket a nyáron az államfő kihirdetés helyett előzetes normakontrollra megküldött az Alkotmánybíróságnak (a taláros testület azóta még nem foglalt állást ezekről).

Jogi szakértők szerint csak úgy lehetne elkerülni, hogy Sólyom László az Alkotmánybíróság elé vigye a Lisszaboni Szerződést is, ha a képviselők a ratifikáció előtt módosítják az alaptörvényt. Alkotmánymódosítás esetén azonban nem lehet eltérni a Házszabálytól az országgyűlési procedúra során. A Házszabály betartása esetén viszont legkorábban februárra érhetnek el a képviselők a ratifikációs végszavazáshoz. Csak akkor van lehetőség december 17-én, egyetlen napon végrehajtani a szerződés megerősítésének és kihirdetésének általános illetve részletes vitáját, továbbá végszavazását, ha a képviselők eltérnek a Házszabálytól.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint megoldható az európai uniós reformszerződés december 17-i magyar ratifikálása, mert a házbizottsági ülésre teljes konszenzus lehet a kérdésben. Jelentősebb kérdés a szerződéshez kapcsolódó alkotmánymódosítás problémája, ami az európai büntetőszabályok átvételét érinti, alkotmánymódosítást ugyanis nem fogadhat el a parlament házszabálytól való eltéréssel - tette hozzá Szili Katalin. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke hangsúlyozta: a szavazásra házszabályi okokból december 17-én nem kerülhet sor, és a Fidesz nem fogja az alkotmánymódosítást házszabálytól eltéréssel támogatni jövő hétfőn. Csak akkor történhet meg a döntés, ha az alkotmánymódosítás végigmegy a megfelelő házszabályi lépcsőkön, így jövő februárban szavazhatnak a kérdésben - tette hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI UNIÓ