A Bel- és Igazságügyi Tanács 2007. decemberi üléséről

2007.12.17. Jogi Fórum / Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Az Európai Unió tagállamainak bel- és igazságügyi miniszterei 2007. december 6-7-én tartották idei utolsó ülésüket Brüsszelben. A magyar delegációt dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter vezette, és az IRM részéről jelen volt még dr. Fazekas Judit európai uniós jogi szakállamtitkár és Tímár Zoltán szóvivő is.

Az első napon a bel- és igazságügyi miniszterek a foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszterekkel együtt tárgyaltak a migráció, a foglalkoztatás és a Lisszaboni Stratégia összefüggéseiről. Magyarország hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a saját állampolgárai EU-n belüli mobilitását kellene előtérbe helyeznie, ami jóval kevesebb szociális költséggel és feszültséggel járna, mint a harmadik országokból érkező migráció ösztönzése. A tagállamoknak elsősorban saját, jelenleg passzív munkaerő-tartalékaikat kellene mozgósítaniuk, még akkor is, ha esetleg könnyebb megoldásnak tűnik a harmadik országból származó migráns munkavállalók bevándorlásának elősegítése. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária is síkraszállt azért, hogy a munkaerő szabad mozgása terén a(z új) tagállamokkal szembeni korlátozások felszámolásával, elsősorban az EU-n belüli munkaerő alkalmazásával elégítsék ki a tagállamok munkaerő-piaci igényeit. Magyar részről az is elhangzott, hogy a migráció ösztönzése önmagában nem elegendő a demográfiai folyamatokból következő munkaerőhiány és a szakemberhiány megoldására, ehhez szükséges például a képzés fejlesztése is, a tagállamok munkaerő-igényeinek megfelelően. Fontos az integrációs eszközök „személyre szabása”, amelybe beletartozik a speciális nyelvi képzés, a hiányzó ismeretek célirányos pótlása, a migráns munkavállalók családi problémáinak kezelése, stb. Meg kell teremteni a szociális partnerek, civil szervezetek bevonásának lehetőségét. A bevándorlók illegális foglalkoztatása elleni sikeres fellépés érdekében Magyarország a büntetőjogi szankciók helyett a megfelelő közigazgatási szankciók mellett állt ki, azzal, hogy az információs kampányoknak, illetve a munkáltatói érdekképviseletekkel való együttműködésnek kiemelkedő a jelentősége.

Ezután vette kezdetét a kétnapos Tanácsülés, amelyen döntés született az EU-hoz 2004-ben csatlakozott államok (kivéve Ciprus) teljes jogú schengeni csatlakozásáról. A szárazföldi és tengeri belső határokon történő ellenőrzések megszüntetésére 2007. december 21-én, míg a légi határokon (a légitársaságok menetrend-váltásához igazodás miatt) 2008. március 30-án kerül sor. Mindez a következőket jelenti:
  • Ezentúl a magyar állampolgárok is korlátozás nélkül gyakorolhatják a szabad mozgás jogát, amely az Unió által biztosított legalapvetőbb és legfontosabb vívmányok egyike. A teljes jogú schengeni tagság elérése Magyarország számára uniós csatlakozásunk kezdetétől fogva meghatározó cél volt. A 2007. december 21-től megvalósuló teljes jogú schengeni tagságságunk a mindennapjainkat legközvetlenebbül érintő vívmány, amelynek kiteljesedett pozitív hatásait rövidesen polgárok milliói személyesen is megtapasztalják;
  • Szabadon, megállás és ellenőrzés nélkül léphetjük át az országhatárokat, a schengeni övezethez csatlakozott államokban. Nem kell többé megállni a határon Ausztria, Szlovákia, Szlovénia felé utazva, és utána egy egységes európai övezeten belül mozoghatunk, határok nélkül. Ez abból az alapelvből ered, hogy a schengeni térségbe belépőket csak annak a tagállamnak kell ellenőriznie, amelynek a külső határán beutaznak. A térségbeli utazás jelentősen könnyebbé és gyorsabbá válik;
  • A nagyobb mozgásszabadságot a külső határok egységes követelmények szerinti szigorú őrizete szavatolja. Magyarország ebben komoly szerepet vállal, határainak jelentős része ugyanis ún. schengeni külső határrá válik (horvát, szerb, román és ukrán határszakaszok).

A schengeni csatlakozás mellett a következő főbb témákat vitatták meg a miniszterek: a lőfegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló rendelet.

Az 1991-ben hatályba lépett, a lőfegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló irányelv módosítása az ENSZ szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő „lőfegyver jegyzőkönyvnek” az Európai Bizottság általi aláírását követően, rendelkezéseinek átültetése érdekében vált szükségessé. Az Európai Parlament és a Tanács együttdöntési eljárásban fogadja el az irányelv módosítását. Az Európai Parlament megvitatta és első olvasatban megszavazta a Gisela Kallenbach (zöldpárti, német) által készített jelentést, amely támogatja a Bizottság tervét. Az új irányelv jövőre léphet életbe. Célja, hogy visszaszorítsa a jogtalan fegyverhasználatot, úgy, hogy ezzel a törvényes felhasználókat ne akadályozza. A jogszabály szabályozná a lőfegyverek, fegyveralkatrészek és lőszerek birtoklását és harmadik országból történő behozatalukat, továbbá fellépne az illegális gyártás és a csempészet ellen. A tagállamoknak szigorúan felügyelniük és korlátozniuk kell a telekommunikációs módszerekkel (pl. interneten) történő értékesítést.

Gilles De Kerchove, az EU terrorizmus ellenes koordinátora ismertette a terrorizmus elleni küzdelem és együttműködés javítását elősegítő javaslatait. Kiemelte, hogy meglátása szerint a tagállamok nem szolgáltatnak kellő minőségű és mennyiségű adatot az európai intézmények felé, és különösen emiatt mind az Europol, mind az Eurojust nem tudja maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló intézményi képességit. Megemlítette továbbá azt is, hogy javítani kellene a rendészeti és titkosszolgálati szervek között információcserét. Tájékoztatása szerint, 2008 januárjában/februárjában ezekről a kérdésekről (védelmi, biztonsági ügyekért felelős) miniszteri szinten lesz lehetőség véleményt cserélni.

A miniszterek tárgyaltak a terrorizmus leküzdéséről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosítására novemberben benyújtott bizottsági javaslatról is. Mivel a módosítás olyan fontos célkitűzést szolgál, mint a terrorizmus elleni küzdelem, azonban olyan alapjogokat érint, mint a gyülekezéshez való jog, a szabad véleménynyilvánítás joga, valamint a családi élethez való jog, a megfelelő egyensúly megtalálása kulcsfontosságú. A Bizottság elmondta, hogy a hatályos kerethatározat számos olyan kérdésre nem terjed ki, amely annak elfogadása óta lényegessé vált: a terrorcselekmények elkövetésére történő toborzás, az áldozatok hatékonyabb azonosításának kérdése, az Internet használata terrorista csoportok által. Magyarország szerint az új szabályozás kialakításánál az arányosság elve mellett a szükségesség elvét is figyelembe kell venni, az eddigi alkotmányos gyakorlatnak megfelelően.

A Bel-és Igazságügyi Tanács napirendjén szerepelt még az ún. „Róma I.” rendelet a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról, amely a korábban a területet szabályozó egyezmény korszerűsített változata. A tervezet célja annak biztosítása, hogy egy adott szerződéses kötelemből fakadó polgári jogvita ugyanazon anyagi jog uralma alá kerüljön, függetlenül attól, hogy annak elbírálására mely állam bírósága előtt indítanak pert. Az Európai Parlament november 29-i plenáris ülésén szavazta meg első olvasatban a tervezetet, amelyet most a Tanács is jóváhagyott. A rendelet formális, végleges elfogadására várhatóan 2008 elején kerül sor.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ
FEGYVEREK
TERRORIZMUS