Lineáris - nem lineáris szolgáltatók: Mit tehet az önszabályozás, milyen irányba fejlődjön?

2007.12.19. Jogi Fórum / MTE

Lineáris - nem lineáris szolgáltatók. Mit tehet az önszabályozás, milyen irányba fejlődjön?- címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete 2007. december 11-én. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv több helyen említi az ön- és társszabályozás jelentőségét az audiovizuális médiapiac szabályozási eszközei között.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének álláspontja szerint az egyes önszabályozási rendszerek összehangolása fontos feladat. A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy a különböző iparági szereplők konzultáljanak az önszabályozás lehetséges formáiról és fejlődési irányáról – kezdte vitaindítóját Simon Éva a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének jogásza.

A lekérhető audiovizuális tartalmak mind nagyobb számban vannak jelen a magyar nyelvű médiapiacon, a televíziós és internetes tartalomszolgáltatók egyre inkább hasonló szolgáltatásokat nyújtanak. Ez a változás felveti annak a lehetőségét, hogy az egyes tartalomszolgáltatókra vonatkozó jelenleg eltérő etikai és önszabályozási normákat érdemes lenne-e egységesíteni. Az MTE közös gondolkodásra hívja a különböző tartalomszolgáltatókat, hogy az önszabályozás lehetőségeinek és fejlődésének lehetőségeit együttesen vitassák meg.

Kardos Gábor, az Index ügyvezető igazgatója elmondta, álláspontja szerint az önszabályozás esetén az első és legfontosabb mérlegelendő tényező, hogy a tartalom-előállítók köre jelentősen bővült az elmúlt időszakban. Ma már nem csak a klasszikus értelemben vett szerkesztőségek állítanak elő tartalmat: a szolgáltatók több ezer vagy akár több tízezer felhasználó által előállított tartalmat tesznek hozzáférhetővé, ami számos problémát felvet. Ilyen nagytömegű információt kezelni fizikailag lehetetlen, az egyes tartalmak jogi megítélése is problémás, sok esetben a szolgáltatók által promotált tartalmakért való felelősség sem egyértelmű. Az áttekinthető szabályozásra van igény a szolgáltatók részéről, ez azonban nem jelentheti azt, hogy a jogalkotó a jelenleginél szigorúbb normákat alkot az internetes tartalomszolgáltatókra vonatkozóan. A szabályozás esetén azt látjuk, hogy a technikai fejlődés jóval gyorsabb, mint hogy azt a jogi szabályozás követni tudná. Az önszabályozás területén felmerülő újabb kezdeményezések során nem a különböző típusú szolgáltatások szerinti differenciálás látszik szükségesnek, hanem az audiovizuális médiaszektor átlátható és követhető szabályozása, hogy a szolgáltatók kiszámítható környezetben működhessenek. A számos sajtó- és egyéb személyiségi jogi perek azt mutatják, hogy a legkörültekintőbb tartalomszolgáltató sem tud mindenben jogkövető magatartást tanúsítani, a felhasználói tartalmak megjelenése és a tartalomfogyasztás radikális változása pedig naponta új feladatok elé állítja a szolgáltatókat.

György Bence a TV2 felelős szerkesztője szerint, az eddigi elkülönült tartalomszolgáltatási típusok konvergenciája egyértelmű. A TV2 elsősorban televíziós műsorszolgáltató, azonban az internetes tartalomszolgáltatás mind jelentősebb a televíziók esetében is. Ma már a TV2 honlapján is találhatók speciálisan az internetre készített audiovizuális tartalmak. György szerint a helyzet megérett arra, hogy a tartalomfejlesztők és tartalomszolgáltatók - ki- ki a maga szempontja szerint - valamilyen módon egységesen reagáljanak a problémára. A lekérhető szolgáltatások elterjedésével a szabályozás szerepe átértékelődik, hiszen a fogyasztónak ma már számos technikai megoldás áll a rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntse, milyen tartalmat, mikor akar megtekinteni, illetve, hogy milyen tartalomhoz engedi hozzáférni gyermekét. György, aki maga is kezdeményezője a Független Médiaközpont által felkarolt újságírói önszabályozó etikai kódexnek, hisz abban, hogy a szakmai egyeztetésekkel, és a szolgáltatók által felállított önszabályozási elvek betartásával a szolgáltatók megítélése és a fogyasztókkal való kapcsolatuk is javulhat. Álláspontja szerint a szolgáltatói önkontroll fontos és egy jól működő önszabályozási rezsim részben kiválthatja, részben kiegészítheti a jogalkotói és jogalkalmazói kontrollt.

Körmendi Gábor a Juj.hu főszerkesztője elmondta, hogy a Juj.hu speciális helyzetben van, hiszen szemben a hagyományos internetes és televíziós szolgáltatókkal ők kizárólag lekérető szoláltatásokat nyújtanak. A Juj.hu felvállaltan bulvár tartalmat szolgáltat, ami a határokat feszegeti, ugyanakkor büszke arra, hogy a Juj.hu oldal ellen indított perekben a bíróság még nem marasztalta el a szoláltatót. Annak ellenére, hogy semmilyen jogszabály nem kötelezi a szolgáltatót, hogy a pornográf tartalmak letöltése előtt figyelmeztetést helyezzenek el, önszabályozási eszközként bevezették a figyelmeztetést.

Seres Zsuzsánna az RTL Klub, jogi osztályának munkatársa elmondta, hogy a televíziós műsorszolgáltatókra vonatkozó jogi szabályok olyannyira szigorúak, hogy az önszabályozási mozgástér túlságosan szűk. Álláspontja szerint az ORTT, mint jogalkalmazó hatóság kevéssé segíti a szolgáltatókat, ezért a szolgáltatók sokszor magukra maradnak annak megítélésében, hogy hogyan kell értelmezni a jogszabályt. Seres véleménye szerint a korreguláció keretében működő hatósági modell és az önszabályozás nagyon vonzó jövőkép, azonban ennek kialakítására és a magyar viszonyok között történő meghonosítására még sokat kell várni.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
MÉDIAJOG