Felmentették a HVG újságíróját az államtitoksértési ügyben

2007.12.20. MTI

A Fővárosi Bíróság szerdán első fokon bűncselekmény hiányában felmentette az államtitoksértés vádja alól Rádi Antóniát, a HVG újságíróját.

Az eljárás a székesfehérvári maffiaügy néven elhíresült esetről szóló, a HVG 2003. május 17-i számában megjelent írás miatt indult több mint négy esztendeje.

Varga Zoltán bíró indoklása szerint a kifogásolt cikk megjelenésekor a vádban szereplő adatok nem voltak államtitkok; mint mondta, a két vizsgált eset egyikében az adatokat nem is minősítették át, míg a másikban már korábban megszűnt ez a minősítés.

A védelem az eljárás során hangsúlyozta, hogy a szerző nem a vádirathoz jutott hozzá, s a bíróság nem is talált ebből szó szerint átemelt részeket a cikkben, amely "inkább rövid összefoglalója" volt a dokumentumnak - emelte ki Varga Zoltán.

Szavai szerint így nem nyert bizonyítást, hogy a vádiratból emelt át részeket a szerző, márpedig a titkosság "nem borít védőernyőt" a vádiratban szereplő valamennyi adatra; azoknál minden egyes esetben vizsgálni kell, államtitoknak minősülnek-e.

Az ügyész az ítélethirdetés után bejelentette: fellebbeznek a bűnösség megállapítását kérve.

Rádi Antónia azt közölte: csak a jogerős ítélet után kíván nyilatkozni, míg Réti Pál, a HVG főszerkesztője örömtelinek és precedensértékűnek tartja a döntést, akárcsak azt, hogy a bíró - néhány perccel korábbi döntését megváltoztatva - végül nyilvánosan hirdetett ítéletet.

"Úgy gondolnánk, ez egy jogállami minimum, de ma már ennek is nagyon kell örülni" - jegyezte meg, hozzátéve, a "hihetetlenül ócska és nem európai" törvény keretein belül a sajtószabadság számára legkedvezőbb döntést hozta a bíróság

Örömét fejezte ki a felmentés miatt Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője, aki szerint nem csupán "az egyik legkiválóbb magyar oknyomozó újságíró hároméves kálváriája szűnik meg ezzel, és egyúttal minden egyes minőségi, oknyomozó szerkesztő kálváriája, akinek a munkájára ez nyilvánvalóan cenzúrajelleggel nehezedik".

Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy az eset azt bizonyította: Magyarországon újságírót csak a titkosítás hibája miatt lehet "a legközebb ügyben is" felmenteni, ha titkot közölt, noha demokráciában a "civilek" számára elkövethetetlennek kellene lennie ennek a cselekménynek.

"Demokráciában az állampolgár nem tartozik felelősséggel az állam titkaiért, azokat az állam hivatalnokainak kell megvédeni" - mondta, döbbenetesnek nevezve, hogy az ügyben "a tulajdonképpeni titoksértőt" nem vádolták meg; megjegyezte, noha a vonatkozó jogszabály módosítása folyamatban van, de "határozott információi" vannak arról, hogy "a titoklobbi ellenáll annak, hogy ez a dekriminalizálás megtörténjen".

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG