Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Az államfő nem írta alá az egészségbiztosítási törvényt

2007.12.28. MTI

Nem írta alá a köztársasági elnök az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, amit megfontolásra - kifogásaival együtt - visszaküld az Országgyűlésnek. Sólyom László ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be a Sándor-palotában. Szili Katalin házelnök szerint a visszaküldött törvény záróvitája és zárószavazása várhatóan február 11-én, a tavaszi ülésszak első napján lesz.

A törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki” - jelentette be döntését az államfő. Indoklásként hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás átalakítását ő is szükségesnek tartja éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával szemben viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvénynél alkalmaztak, súlyos kifogásai vannak.

Sólyom László a siker eléréséhez szükségesnek tartja az orvosok és az egészségügyben dolgozók többségének támogatását is, de legalább azt, hogy a változásokat elfogadják. A köztársasági elnök megjegyezte, hogy a készülő törvény esetében szakmai szervezetek nem, vagy csak megkésve kaptak tájékoztatást annak szövegéről, és nem állt elég idő a rendelkezésükre annak véleményezésére.

Véleménye szerint a törvény jövendő hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült hozzá valódi hatástanulmány. A köztársasági elnök külföldi tapasztalatokra hivatkozva kijelentette, hogy a biztosítót addig válogatnak az egészséges és a drágán gyógyítható biztosítottak között, amíg az gazdaságilag kifizetődő.

"Mindezek alapján kértem az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait (...), másrészt kértem az Országgyűlést, hogy fontolja meg tartalmi kifogásaimat is, különösen a garanciák hiányát, a törvény befejezetlen voltát, a verseny korlátozottságát és a mindebből, valamint a hatásvizsgálat hiányából fakadó bizonytalanságot és túlzott kockázatot" - mondta az államfő. Hozzátette: egy ilyen nagy reform támogatás és bizalom nélkül nem lehet eredményes.

A szocialista Lendvai Ildikó és Katona Béla közös közleményükben megnyugtatónak, míg az MTI-nek nyilatkozó SZDSZ-es Horn Gábor biztatónak nevezte, hogy Sólyom László nem talált az alkotmánnyal ellentétes paragrafust a törvényben.

Egyik kormánypárt sem tartja szükségesnek rendkívüli ülés összehívását.

Szili Katalin házelnök az MTI-nek csütörtökön azt mondta: az Országgyűlés várhatóan a tavaszi ülésszak első napján, február 11-én tűzi napirendre újra az egészségbiztosításról szóló törvényt. Hozzátette: a törvényt a záróvita és a zárózavazás szabályai szerint tárgyalják újra, így várhatóan még aznap szavaznak is jogszabályról. A törvényhez a kijelölt bizottságok és a kormány nyújthat be módosító indítványokat - közölte a házelnök.

A fideszes Mikola István csütörtöki sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy tiszteletben tartják Sólyom László döntését. Hozzátette, bíznak benne, hogy a kormány enged a "szakmai gőgből" és párbeszédet kezdeményez az egészségügyi szakmával. A politikus szerint olyan új törvényt kell előkészíteni és alkotni, amelyben megjelenik a nemzeti érdek, a szolidaritás, megmarad a nemzeti kockázatközösség, és amelyet az emberekkel közmegegyezésben lehet létrehozni.

Semjén Zsolt. a KDNP frakcióvezetője közölte, hogy egyetértenek az államfő értékelésével, de ők azt szerették volna, ha a köztársasági elnök alkotmányossági normakontrollt kér a törvényre.

Hasonlóan nyilatkozott az MDF frakcióját vezető Herényi Károly is, aki sajnálja, hogy Sólyom László nem az Alkotmánybíróságnak küldte el az egészségbiztosítási törvényt. Véleménye szerint az államfő azzal hogy az Országgyűlésnek küldte vissza, csak elodázta a törvény hatályba lépését.

Budai Bernadett kormányszóvivő csütörtöki reagálásában azt emelte ki, hogy az államfő nem talált alkotmányossági kifogást az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben, és véleménye szerint Sólyom László hitet tett az egészségügy reformja mellett.

Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt december 17-én fogadta el a parlament. A jogszabály szerint az állam 2008. január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapítana zártkörű részvénytársasági formában, részvényeik 49 százalékára pályázhatnak magánbefektetők.

Ha az Országgyűlés újra elfogadja az egészségbiztosítási törvényt, akkor Sólyom Lászlónak már nincs mérlegelési lehetősége. Az Országgyűlés elnöke által a döntést követően megküldött törvényt az államfő köteles aláírni, és öt napon belül kihirdetni.

  • kapcsolódó anyagok
ÁLLAMFŐ
EGÉSZSÉGÜGY
TÖRVÉNYHOZÁS