Szlovénia mindössze háromévnyi tagság után, a 2004-ben csatlakozott tagállamok közül elsőként vette át az EU soros elnöki tisztét január 1-jén. Az elkövetkezendő fél év napirendjét a lisszaboni szerződés, a koszovói kérdés, a nyugat-balkáni integráció és az EU megújuló energiákra vonatkozó tervei uralják.

Az EU tagországainak decemberben nem sikerült egységes álláspontra jutniuk a függetlenségét esetlegesen kikiáltó Koszovó elismeréséről, miközben az EU polgári (rendőri és igazságügyi) küldetést kezd Koszovóban. Az EU 1800 rendőrt, bírát és ügyészt telepít a térségbe, hogy átvegye a nemzetközi közösségtől a kétmilliós Koszovó adminisztrációs teendőinek felügyeletét.

A tagállamok a decemberi EU-csúcson úgy vélték, hogy a jelenleg Szerbiához tartozó, de nemzetközi ellenőrzés alatt álló Koszovó jelenlegi státusa fenntarthatatlan, a tárgyalásos rendezés lehetőségei kimerültek, ugyanakkor Koszovó jogállásának rendezése lényegbevágó a Balkán stabilitása szempontjából, ám abban nem tudtak megegyezni, hogy elismerjék az elszakadni kívánó tartományt. A függetlenség kikiáltását elsősorban Ciprus, Románia, Szlovákia és Spanyolország ellenzi.

A koszovói kérdés tovább éleződhet a január 20-án és február 3-án rendezendő szerb elnökválasztás után.

Ljubljana várhatóan nagy hangsúlyt helyez a nyugat-balkáni országok további integrációjára, melyet a nyári EU-csúcs legfőbb napirendi pontjává szeretne tenni. Szlovénia a társult országokat legfőképp az európai kutatási és infrastrukturális projektekbe szeretné bevonni.

Az Európai Bizottság január 12-én jelenteti meg javaslatát az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, melyet a tagállamoknak 2020-ig kell megvalósítaniuk. A javaslat tartalmazza majd az egyes tagállamok kötelező vállalásait is, s Szlovéniának nem csak a nemzeti kormányokkal, de az Európai Parlamenttel is egyeztetnie kell. A kérdést nehezíti, hogy a jogszabályjavaslatot mihamarabb el kell fogadni ahhoz, hogy az még a jelenlegi Bizottság hivatali ciklusa alatt életbe léphessen.

A szlovén elnökségre vár egy japán, egy orosz és egy amerikai csúcstalálkozót is, s folytatódnak a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalások is. Szlovén kormányzati források megerősítették, hogy szeretnének két további fejezetet megnyitni a tárgyalásokon.

Az elnökség feladata lesz a lisszaboni szerződés ki nem dolgozott pontjainak tisztázása is, miközben folyik a tagállami ratifikáció.
Márciusban kerül sor a schengeni övezet teljes kiterjesztésére, ekkortól a repülőtereken is szabadon lehet majd utazni a 2007. december 21-én 22 tagúra bővült határok nélküli térségben.

Szlovénia, amely 166 duzzasztotta brüsszeli hivatalnokai számát, a 2004-es ír elnökségi modellt vette alapul a felkészüléskor.