Munkajogi változások jelzik a kínai gazdaság átalakulását

2008.01. 4. Jogi Fórum / JG

A kínai kormányzat ez év első napjával teljesen új munkajogi szabályokat léptetett életbe, melyek a jelenleginél sokkal szigorúbb előírások bevezetésével igyekeznek visszaszorítani a munkáltatói visszaéléseket és szélesíteni a munkavállalói jogok körét.

A kínai kormányzat az új naptári év első napjával teljesen új munkajogi szabályokat léptetett életbe, melyek a jelenleginél sokkal szigorúbb szabályok bevezetésével igyekeznek visszaszorítani a munkáltatói visszaéléseket és szélesíteni a munkavállalói jogok körét.

A tervezett munkaügyi szigorítások már megjelenésük előtt nagy visszhangot váltottak ki. Ellenzői szerint az új törvény révén jelentős mértékben növekednek a munkáltatói költségek és átalakul az eddig meglehetősen rugalmas kínai foglalkoztatási gyakorlat - ez pedig végső soron csak hátrányos következményekkel jár a kínai gazdaság számára. Sajtóértesülések szerint a törvény életbe lépését megelőző hónapokban több hazai és nemzetközi gazdasági társaság az esetleges hátrányos következmények elkerülése érdekében más ázsiai országba vagy valamelyik kevésbé fejlett kínai tartományba helyezte át központi termelési helyét, illetve megnőtt az elbocsátások és az újabb munkaerő-felvételek száma.

Az új szabályozáshoz vezető jogalkotási folyamat mindazonáltal a modern Kína történetének egyik legnyitottabb ilyen eljárása volt. A kormányzat már másfél évvel ezelőtt nyilvánosságra hozta az első törvénytervezetet, melyre egyes adatok szerint mintegy 200.000 észrevétel érkezett. A nemzetközi vállalatok nem csak a munkaviszony létrejöttével és megszűnésével kapcsolatos kötelezettségeik terhesebbé válását kifogásolták, hanem a kínai szakszervezeteknek juttatott többletjogosítványokat is, melynek értelmében például joguk lesz megakadályozni, hogy a munkáltató egyoldalúan előírja a munkavégzés körülményeinek vagy módjának megváltoztatását. A multinacionális vállalatok ellenkezése végül nem csak a kínai közvélemény rosszallását váltotta ki, hanem a hazájukban rendkívül erős amerikai szakszervezetekét is. A kínaiak nem szívesen fogadják el a sok esetben valóban kizsákmányoló munkáltatói gyakorlatot, az utóbbiak pedig az olcsó kínai munkaerő egyik legfontosabb hatását az amerikai munkahelyek megszüntetésében és a munkavállalói jogok figyelmen kívül hagyásában látják.

Nem véletlenül: az eddigi jogszabályi környezet ugyanis sok joghézagot tartalmazott, elsősorban a munkahelyteremtés érdekeit szolgálta és sok esetben voltak benne keményvonalas szocializmusból hátramaradt elemek. A hosszú műszakok, a gyermekmunka és az alacsony fizetések ellen azonban a munkavállalók maguk nem igazán tudtak eddig fellépni, mert ők nem voltak jogosultak önálló keresetet benyújtani munkáltatóik ellen, hanem először a helyi kormányzati szerveknek vagy a szakszervezeteknek kellett bejelenteniük a munkaviszonyukkal kapcsolatos panaszaikat. Csak ezek előzetes hozzájárulásának birtokában indulhatott eljárás a foglalkoztató ellen, de sok esetben gazdasági okok miatt a munkaügyi perekből nem lett semmi.

Az új szabályok az eddigiekhez képest sokkal több terhek rónak a munkáltatókra egyebek közt a munkaviszony létrehozása és megszüntetése, továbbá a munkavégzés módjának és körülményeinek meghatározása tekintetében. Kötelezővé válik például a nagyobb felmondási költségekkel járó határozatlan időre szóló munkaszerződések megkötése. A több mint tíz éve határozott időszakokra alkalmazott munkavállalók jogviszonya például elsejétől automatikusan határozatlan idejűvé alakult és a jövőben tilos lesz bárkivel kettőnél több határozott időre szóló munkaszerződés megkötése. Változnak a próbaidőre és egyes kollektív munkajogviszonyokra vonatkozó szabályok is. A kormányzati hozzáállás változását jelzi, hogy a kínai vezetés nem csak a szabályok kidolgozása, hanem azok érvényre juttatása mellett is elkötelezte magát: törvényileg büntetendővé vált, ha egy kormányzati tisztviselő nem tesz eleget a munkajogi szabályok betartatásával kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek.

A kínai munkajog változásai szakértők szerint csak az első lépést jelentik abban a folyamatban, melynek eredményeként az ország fokozatosan fejleszti iparát, és az olcsó, alacsony képzettségek követelő munkahelyek helyett a magasabb színvonalat képviselő és jobban megfizetett állások létrehozását támogatja. Ezzel lehetővé válhat, hogy az ország fokozatosan fejlessze munkaerejét annak olcsótól a minőségivé történő átalakítása érdekében.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG