Nem minden esetben volt rugalmas a Raiffeisen Bank

2008.01.11. Jogi Fórum / GVH

A fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított a Raiffeisen Bank Zrt. – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A pénzintézet Rugalmas Lakáshitel konstrukcióját népszerűsítő egyes hirdetéseiben nem megfelelő tájékoztatást adott, ezért 80 millió forint bírságot kell fizetnie.

A GVH 2007. augusztusában indított eljárást a Raiffeisen Bank Zrt. ellen. A pénzintézet 2007 április 27-től június 10-ig „Legújabb lakáshiteleinknél most Ön határozza meg a törlesztőrészletet” szlogennel folytatott reklámkampányt. Ezek a hirdetések azt közvetíthetik a fogyasztók felé, hogy a teljes futamidőre maga választhatja meg – rugalmasan - az őt havi szinten terhelő törlesztőrészlet mértékét. A GVH vizsgálata azonban feltárta, hogy a fogyasztók csak akkor kapnának reális képet a termékről, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy a Rugalmas Lakáshitel konstrukció esetében a törlesztőrészlet meghatározására csak
  • a bank által meghatározott minimum és maximum összeg közötti mértékben,
  • az első két évre vonatkozóan,
  • deviza alapú hitel választása esetén van lehetőség.

Egyes tájékoztatások kitértek továbbá az 5 millió forint nagyságú hitel esetében az elérhető legkisebb törlesztőrészlet nagyságára és a kapcsolódó THM mértékére. A Raiffeisen a termékhez kapcsolódó tájékoztatásaiban kiemelte, hogy a THM legalacsonyabb értéke 6,17%, mely a hirdetettől eltérően a kampányidőszak alatt nem volt ténylegesen elérhető. Az állítás közzétételével a Raiffeisen Bank Zrt. a termék valós megítélését, más, piacon kínált termékkel történő összehasonlítás lehetőségét korlátozta.

A GVH álláspontja szerint a vizsgált tájékoztatások fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására való alkalmasságát elősegíti az a körülmény is, hogy a hitelszerződésekkel jellemzően hosszú időtartamra kötik le magukat az ügyfelek. A jelen esetben a 35 éves, azaz 420 hónapos futamidőhöz képest nem nyújtanak objektív képet a 2 évre bemutatott, a legalacsonyabb értéket biztosító feltételek mentén számított értékek. A televíziós reklámban, valamint a sajtóreklámban megjelent, az akciós időszakra vonatkozó, kedvező mértékű THM – a hozzá kapcsolódó információk feltüntetése nélkül –, hatékonyan közrehatott abban, hogy többen érdeklődjenek az akciós hitelkonstrukció iránt, és esetleg felkeressék a bankfiókot, ahol a bank ügyintézőjének már több lehetősége nyílik az ügyfelet a szerződés megkötésére rábeszélni.

A GVH mindezek miatt úgy ítélte meg, hogy a Raiffeisen egyes tájékoztatásai alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére, ezért a pénzintézetnek 80 millió forint bírságot kell fizetnie. A bírság összegének meghatározásakor a versenyhatóság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a fogyasztó végső döntésének meghozatala előtt, a szerződés megkötését megelőzően megismerheti az akcióban való részvétel összes feltételét.

A GVH ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a reklám lényege a figyelemfelhívás, tájékoztatás, azonban tekintettel kell lenni a reklám céljára is, ami egyértelműen a fogyasztásra ösztönzés, a fogyasztók befolyásolása egy adott termék, szolgáltatás kiválasztására. Az üzleti-piaci folyamatok igen lényeges mozzanata a kölcsönös kapcsolatfelvétel. Ha pedig ezen kapcsolatfelvétel alapja, elindítója egy jogsértő, megtévesztő tájékoztatás, akkor egyértelmű, hogy a további informálódás nem küszöböli ki a jogsértést. A jogsértő tájékoztatás akkor is megvalósul, ha utóbb mód van a teljes körű valós információk megismerésére A reklámoknak tehát önmagukban (minden további információ megismerése nélkül) kell hitelesnek, igaznak és pontosnak lenniük. Továbbá nem lehet szó figyelemfelhívó reklámról, ha abban megjelenik a termék egy vagy több lényeges tulajdonsága. Ha egy tájékoztatás már megjelenít, kiemel valamely lényeges körülményt, akkor azt pontosan kell tennie, hogy a fogyasztók az egymással összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feltételeket egyidejűleg a reklámból megismerhessék. Ebből következően a valós adatokat tartalmazó és előnyös tulajdonságokat kiemelő tájékoztatás is lehet versenyjogi szempontból félrevezető, ha elhallgat olyan információkat, amelyek a közölt tulajdonságok értelmezéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
(Vj-129/2007. sz. ügy)

  • kapcsolódó anyagok
GVH