Hivatali vesztegetés Hajdú-Bihar megyében - Ítélet a Szegedi Ítélőtáblán

2008.01.18. Jogi Fórum / Szegedi Ítélőtábla

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva büntető tanácsa az I. fokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság ítéleté abban az ügyben, amelyben több, korábban magas tisztséget betöltő Hajdú-Bihar megyei rendőrtiszteket is megvádoltak.

Az I. rendű vádlottat, Dr. K. J. -t az ellene bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette, az I. rendű vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezéseket mellőzte, s a vádlottat megrovásban részesítette az ítélőtábla.
Ugyancsak felmentette a táblabíróság a III. rendű vádlottat, dr. S. S. -t az ellene hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól.

Kimondta az ítélőtábla, hogy a VII. rendű vádlott, K. Cs. bűnös bűnsegédként elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntettében, és ezért megrovásban részesítette.

Egyebekben az I. fokú ítéletnek az I., a II., a III., a VI. és a VII. rendű vádlottakra vonatkozó és fellebbezések folytán felülbírált részét a Szegedi Ítélőtábla helybenhagyta.

Az ítélet csak a II. és a VI. rendű vádlottak esetében emelkedett jogerőre, ugyanis az ügyész az I. és a III. rendű vádlott esetében súlyosbításért, míg a VII. rendű vádlott és védője felmentés érdekében nyújtott be fellebbezést.

Az ítélet indoklása során – többek között – elhangzott: az alapítványok számlájára befizetett pénzekkel a rendőrség valóban anyagi előnyhöz jutott, de ez nem volt jogtalan, így vesztegetés nem valósult meg.

A vádemelés idején hatályos törvények értelmében a rendőrségnek bizonyos feladatokat hivatalból kellett ellátnia. Ugyanakkor egy kormányrendelet lehetőséget biztosított arra, hogy az alaptevékenységen túl a rendőrség szerződést kössön bizonyos feladatok ellátására, díjazás ellenében. Az így befolyt összeg a rendőrség kasszájába került, s a pénzt a rendőrség munkájának finanszírozására használták fel.

Hajdú-Bihar megyében, ez időben, két, rendőri munkával kapcsolatos alapítvány – a Közlekedés Biztonságáért Alapítvány és a Debrecen Közbiztonságáért Alapítvány – is működött. Ilyen alapítványokat az ország más pontjain is hoztak létre azzal a céllal, hogy a rendőrséget anyagilag segítsék. A vádirat szerint az I. és a II. rendű vádlott jogellenesen járt el, amikor különböző cégek felkérése alapján végzett rendőri munkával összefüggésben a rendőri tevékenységet igénybe vevő cégeket arra kérték, hogy az említett két alapítvány számlájára pénzt utaljanak át. Ezekről az esetekről a vádlottak elöljárója, a III. rendű vádlott is tudott.

A vádban említett munkák között szerepelt olyan, amikor például forgalom elterelését, biztosítását, rendezvény biztosítását, rendőri felvezetést és zárást kérték különböző cégek, s a munka ellenértékét az alapítványok számlájára utalták.

Az I. rendű vádlott esetében egy magának szánt konyhabútor vásárlása esetében is merült fel jogellenes cselekmény gyanúja, amikor az I. rendű vádlott ezt a vételt egy cég közbeiktatásával valósította meg. Szintén az I. rendű vádlottat vádolták meg azzal, hogy egy fegyvervásárlási ügy kapcsán – ami a VI. és a VII. rendű vádlott között zajlott -, intézkedési kötelezettség elmulasztásával jogtalan előnyt biztosított a VI. rendű vádlott részére, amikor a főkapitányság fegyverügyi előadóját arra kérte, hogy tegyen félre a fegyvertartásra egyébként jogosult VI. rendű vádlottnak egy fegyver megszerzési engedélyt.
A III. rendű vádlottat az ügyészség vádolta azzal, hogy egy munkatársának jogtalan előnyt biztosított, amikor annak gyorshajtásáról tudomást szerezve nem fegyelmi eljárást folytatott le, hanem beosztottját szóbeli figyelmeztetésben részesítette.

Első fokon kilenc vádlottas ügyben hozott ítéletet 2007. június 29-én a Csongrád Megyei Bíróság. Négy vádlott ítélete azóta jogerőre emelkedett, így január 16-án és 17-én öt vádlott – közöttük volt vezető beosztású Hajdú-Bihar megyei rendőrtisztek - ügyében tárgyal a Szegedi Ítélőtábla.

Az ügy I. rendű vádlottját, Dr. K. J. -t (1968 – debreceni lakos), aki korábban a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatója volt, hivatali vesztegetés bűntettében, bűnsegédként elkövetett, adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő adócsalás bűntettének kísérletében és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek a bíróság, s ezért 240 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Az ügy II. rendű vádlottja, L. Gy. (1959 – hajdúböszörményi lakos) Debrecen egykori rendőrkapitánya az I. fokú ítélet szerint egyetlen ellene felhozott vesztegetési vádpontban sem bűnös.

A III. rendű vádlott, Dr. S. S. (1954 – debreceni lakos) Hajdú-Bihar megye volt rendőr-főkapitánya esetében a hivatali visszaélés bűntette miatt indult eljárást megszüntette az I. fokú bíróság, és a vádlottat megrovásban részesítette.

A VI. rendű vádlott K. Zs. (1968 – debreceni lakos) cégvezető esetében szintén az eljárás megszüntetésére került sor, amit lőfegyverrel való visszaélés miatt indítottak, s a vádlott megrovásban részesült.

A VII. rendű vádlottat, K. Cs. -t (1965 – mátészalkai lakos), egy cég ügyvezetőjét az ellene emelt lőfegyverrel való visszaélés vádja alól a bíróság felmentette.

Az ítélet ellen az I., a II. és a VII. rendű vádlott esetében az ügyész a büntetés súlyosbítását, illetve büntetés kiszabását kérve nyújtott be fellebbezést, míg az I., a III. és a VI. rendű vádlottak és védőik felmentés érdekében nyújtottak be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS