EKB: a szellemi tulajdonjogok védelméről az információs társadalomban

2008.01.30. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A közösségi jog nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a szerzői jog hatékony védelmének biztosítása céljából előírják a személyes adatok polgári eljárás keretében történő hozzáférhetővé tételének a kötelezettségét.

Számos közösségi irányelv (1) célja, hogy a tagállamok biztosítsák többek között az információs társadalomban a szellemi tulajdonjogok és különösen a szerző jog hatékony védelmét. Ez a védelem azonban nem sértheti a személyes adatok védelméhez kapcsolódó követelményeket. A tagállamoknak a személyes adatok védelmére vonatkozó irányelvek (2) alapján lehetőségük van arra is, hogy a forgalmi adatok titkossága biztosításának kötelezettsége alóli kivételekről rendelkezzenek.

A Promusicae egy a hang- és audiovizuális felvételek előállítóit és kiadóit képviselő spanyol non-profit szervezet. A Promusicae azzal a kérelemmel fordult a spanyol bíróságokhoz, hogy kötelezzék a Telefónica-t azon meghatározott személyek személyazonosságának és lakhelyének a felfedésére, akiknek internet-hozzáférést biztosít, és akiknek ismeri az „IP-címét”, valamint az internetre való csatlakozásaik napját és időpontját. A Promusicae szerint e személyek a „KaZaA” elnevezésű fájlcserélő programot („peer to peer„ vagy „P2P”) használják, amellyel megosztott könyvtárukban olyan hangfelvételekhez való hozzáférést biztosítanak, amelyek felhasználási jogával a Promusicae tagjai rendelkeznek. A szervezet azért kérte a fent említett információk közlését, hogy az érintettek ellen polgári eljárást tudjon indítani.

A Telefónica azt állította, hogy a spanyol joggal (3) összhangban a Promusicae által kért adatokat kizárólag nyomozás keretében, illetve a közbiztonság vagy a nemzetbiztonság védelme céljából adhatja át.

A spanyol bíróság azt a kérdést terjeszti az Európai Közösségek Bírósága elé, hogy a közösségi jog megköveteli-e a tagállamoktól, hogy a szerzői jog hatékony védelmének a biztosítása céljából előírják a személyes adatok polgári eljárás keretében történő közlésének a kötelezettségét.

A Bíróság megállapítja, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó irányelvek által engedélyezett kivételek között szerepelnek a mások jogainak és szabadságainak védelméhez szükséges intézkedések. Mivel az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv nem pontosítja az e kivétellel érintett jogokat és szabadságokat, az irányelvet ezért úgy kell értelmezni, mint a közösségi jogalkotó azon szándékának kifejezését, hogy annak alkalmazási köréből nem zárja ki a tulajdonjog védelmét, sem azokat a helyzeteket, amelyekben ezt a szerző polgári eljárás keretében kívánja megvédeni. Ezért ezen irányelv nem zárja ki a tagállamok azon lehetőségét, hogy előírják a személyes adatok polgári eljárás keretében történő hozzáférhetővé tételének kötelezettségét. Azonban arra sem kötelezi a tagállamokat, hogy a rendelkezésben felsorolt helyzetekben ilyen kötelezettséget előírjanak.

A szellemi tulajdonjog területén alkalmazandó irányelvekkel kapcsolatban a Bíróság megállapítja, hogy ezek sem kötelezik a tagállamokat arra, hogy a szerzői jog hatékony védelmének az érdekében előírják a személyes adatok polgári eljárás keretében történő közlésének a kötelezettségét.

Továbbá a Bíróság hangsúlyozza, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem felveti a különböző alapjogok, vagyis egyrészt a magánélet tiszteletben tartásához való jog és másrészt a tulajdonhoz és a hatékony jogorvoslathoz való jog védelméhez kapcsolódó követelmények szükséges összhangjának a kérdését.

E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy a tagállamok feladata, hogy a szellemi tulajdonjognak és a személyes adatok védelmének a területén alkalmazott irányelvek átültetése során figyeljenek arra, hogy ezen irányelvek olyan értelmezésére támaszkodjanak, amely lehetővé teszi a közösségi jogrend által védett különböző alapjogok igazságos egyensúlyának a biztosítását. Továbbá az ezen irányelvek átültetésére vonatkozó intézkedések végrehajtása során a tagállami hatóságoknak és bíróságoknak nemcsak nemzeti jogukat kell az említett irányelvekkel összhangban értelmezniük, hanem arra is figyelniük kell, hogy a kérdéses irányelvek értelmezése során ne kerüljenek összeütközésbe az említett alapjogokkal vagy a közösségi jog más általános alapelveivel, például az arányosság elvével.
(C-275/06. sz. ügy)


(1) A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 1 o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.), az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanács irányelv (HL L 167., 10. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.) és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 157., 45. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 32. o. és – helyesbítése – HL 2004., L 195., 16. o.).

(2) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281. o., 31. o., magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.) és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 37. o., magyar nyelvű különkiadás: 13. fejezet, 29. kötet 514. o.).

(3)Az információs társadalommal és elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatásokról szóló, 2002. július 11-i 34/2002. sz. törvény (2002. július 12-i 166. sz. BOE, 25388. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA