2008. február 1-jén mutatták be az Standard Eurobarometer 2007. évi őszi felméréseinek eredményeit Budapesten. Összefoglaljuk a legfontosabb eredményeket, különös tekintettel az intézményekbe vetett bizalom alakulására.

Ahogyan az elmúlt évben hírül adtuk a Standard Eurobarometer Magyarországról készített nemzeti jelentése a magyar polgárok az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről alkotott véleményét vizsgálja és hasonlítja össze az EU területén élők véleményével (a 27 tagállam átlagában). A feldolgozás során az egyes nyilatkozatokat és véleményeket Magyarország és más tagállamok adataival, valamint az EU 27 tagállamának átlagával is összehasonítja a felmérés, amely a 2007. szeptember 22. és november 3. között végzett kutatások (30 országra kiterjedően, 30281 lakos megkérdezésével) eredményeit tartalmazza. Az Eurobarometer felmérésit a TNS Hungary végezte el, s Duránszkai Gábor, a TNS Hungary ügyvezető igazgatója mutatta be. A bemutatót követően Bajomi-Lázár Péter, médiakutató és Bozsonyi Károly szociológus értékelték a felmérés eredményeit, D. Tóth Krisztina moderálásában.

Helyzetkép

Az Eurobarometer 2007 őszén végzett felmérése során a magyar megkérdezettek alig több mint a fele nyilatkozott úgy, hogy összességében elégedett életével, míg az EU tagországainak átlagában ennek aránya 80% volt. Bár a tagországok között Románia és Bulgária polgárainak hangulata rosszabb volt a vizsgált időszakban, mint a magyaroké, de pesszimizmusunk ismét legyőzhetetlennek bizonyult. Hazánkban a megkérdezettek mindössze 15%-a véli, hogy az elkövetkező egy évben várhatóan javulni fog az élete, az emberek csaknem fele nem vár javulást, s jelentős azok aránya akik szerint tovább fog romlani a helyzet. A válaszokból kiderült, hogy a magyarok leginkább saját életük és országuk megítélésekor hajlamosak a pesszimizmusra, az EU-t semmivel sem látják rosszabb színben, mint a többi tagállam lakói. Az EU jelenlegi gazdasági helyzetének értékelésekor csaknem azonos arányban születtek pozitív válaszok Magyarországon, mint az összes tagállam átlagában. Más a helyzet, ha a megkérdezettek saját helyzetükre vagy a saját hazájuk helyzetére vonatkozó kérdésekre adott válaszait nézzük. Nálunk mindössze 10% körüli azok aránya, akik javulást várnak a magyar gazdasági helyzetben, a munkalehetőségek alakulásában, saját munkavállalói helyzetükben vagy háztartásuk anyagi helyzetében.

Az Eurobarometer felmérése során a megkérdezettek egy listán két olyan területet jelölhettek meg, amelyet a hazájuk számára kiemelten fontos és aktuális problémának tartanak: nálunk a munkanélküliség áll az első helyen, megelőzve az egészségügyet, valamint az inflációt és a gazdasági helyzetet.

A magyar válaszadók esetében a 2007-es őszi felmérés megerősítette a korábbi tapasztalatokat: a magyarok – az EU átlagával összevetve – jobban bíznak az EU-ban, mint jóval kevésbé a nemzeti kormányban és a politikai pártokban.

Az Eurobarometer felmérései során hazánkban egyre közeledett egymáshoz azok aránya, akik szerint kimondottan jó dolog hazánk uniós tagsága, s azoké, akik inkább semlegesen ítélik meg: ezek a számok most 41% illetve 40% voltak. Ismételten bebizonyosodott, hogy a fiatalok és az iskolázottabb emberek pozitívabban értékelik az EU tagságunkat (itt több mint 50 százalékuk szerit jó a tagságunk), mint az idősebbek és a kevésbé iskolázottak.

A megkérdezettek azt is elmondhatták, hogy szerintük milyen szerepet játszik az EU hazájuk életében. Mind Magyarországon, mind a tagállamok átlagában a többség a terrorizmus elleni küzdelemben tulajdonít pozitív szerepet az EU-nak, ezt követi nálunk a kül- és biztonságpolitika, a környezetvédelem, de a megkérdezettek fele szerint a bűnüldözés is ide sorolandó.

A magyar válaszadókat erősen megosztotta az EU hazai gazdaságban játszott szerepe. Az emberek több mint harmada szerint a gazdasági helyzet alakulásában is pozitív szerepet játszik az EU, de csaknem ugyanennyien gondolják azt, hogy Unió szerepe semleges ezen a területen.

2007 őszén az EU polgárainak kevesebb, mint fele támogatta az EU további bővítését, Magyarországon ennél nagyobb, mintegy 64%-os volt a bővítést pártolók száma.

Az Eurobarometer felmérése során fontos kérdés volt, hogy a résztvevők véleményük szerint mennyire bízhatnak meg a médiából kapott információkban. A válaszokból kiderült, hogy a magyarok fele megbízik a televízió által nyújtott tájékoztatásban, s nem maradt el sokkal ettől a szinttől a rádióba vetett bizalom sem. Az internethasználók többsége véli úgy, hogy az Internet megbízható hírforrás, de mivel a felhasználók köre még korlátozott, rendkívül magas volt a választól tartózkodók aránya. A legrosszabbul a nyomtatott sajtó szerepelt, magyarok kétharmada jelentette ki, hogy nem bízik meg a lapok által nyújtott tájékoztatás hitelességében.

Az Eurobarometer vizsgálta a tagállamok polgárainak elsődleges EU-val kapcsolatos információforrásait. A kutatásból kiderül, hogy a magyarok mindössze 12%-a gondolja úgy, hogy honfitársai tájékozottak az EU-val kapcsolatos politikai kérdésekben, a megkérdezettek több mint harmada szerint pedig növelni lehetne a televízióban az EU-ról szóló híreket. Az Internet esetében a válaszadók csaknem 70%-a szerint az Internet megfelelő mennyiségű információt nyújt az EU-ról. Ennek kapcsán merült fel az, hogy a magyar szerkesztőségek nem eléggé „EU-orientáltak”: gyakran előfordul, hogy az is, hogy a külpolitikai tudósítók foglalkoznak uniós kérdésekkel is, holott az már nem külpolitikai – fejtette ki D. Tóth Krisztina.

Az intézményekbe vetett bizalom

A fent leírtaknak megfelelően a 2007-es ősz felmérés megerősítette a korábbi tapasztalatokat: a magyarok (az EU átlagával összevetve) jobban bíznak az EU-ban, mint a nemzeti kormányokban és a politikai pártokban. Az intézményekbe vetett bizalom tekintetében: EU-ban 60% (48%), a hazai rendőrségben 49% (64%), az igazságszolgáltatásban 46% (47%), a kormányban és a parlamentben 21-21% (34% és 35%) és a politikai pártokban 8% (18%) bízik a magyarok közül (zárójelben közöltük a vonatkozó EU-27 átlagot). A 2007 tavaszi felmérésekhez képest sokat változott a rendőrség megítélése: korábban még a megkérdezettek 56%-a bízott a rendőrségben, mára ez jelentősen csökkent. A politikai pártokba és a kormányba valamint a parlamentbe vetett rendkívül alacsony bizalom következménye, hogy a demokrácia működésével hazánkban a legkevésbé elégedettek az emberek: a megkérdezettek, mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy elégedett s hazai demokrácia működésével. Jóval pozitívabbak a magyarok az EU-ban működő demokrácia értékelésekor: itt a megkérdezettek 55%-a fejezte ki elégedettségét, meghaladván az EU átlagot is.

Következtetés:

A fenti adatokból jól érzékelhető az a trend, amely a „kettős mérce” kialakulásában érhető tetten: a hazai polgárok jobban bíznak az EU-ban (amelyről – értékelésük szerint – honfitársaik 12 %-a tájékozott; illetve amelyről elég nagy hányaduk véli úgy, hogy kevés információval rendelkezik), mint a kormányban, illetve a parlamentben.