Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága szerdai ülésén egyhangúlag támogatta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság által jegyzett módosító indítványokat.
A jövő hétfői zárószavazás előtt tárgyalt javaslatok között szerepelt: a törvény preambulumában nyomatékosítják, hogy egységes marad a társadalombiztosítás, és bekerült az a szövegrész, hogy az egyes pénztárak a tagsági jogviszony létesítését és fenntartását nem köthetik feltételhez.
Az egyik módosító szerint a pénztárakban működő felügyelőbizottság három tagjára – az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) javaslatát is figyelembe véve – a vagyonkezelő, egy tagjára a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot.
Mind a kormányoldal, mind a bizottság zöld utat adott annak a módosítónak, amely a felügyeleti tanácsban erősítené a társadalmi kontrollt. Ezek alapján a felügyeleti tanács tíz tagból áll, őket a miniszterelnök hatéves időtartamra nevezi ki, elnöke a tagok közül kerül ki. Módosításként bekerült, hogy ezen tanács két-két tagjára az OÉT munkavállalói és munkaadói oldala is jelölhet.
A módosítások között szerepel, hogy törvény rögzíti az Országos Kockázatközösségi Alapból (OKA) finanszírozott nagy értékű és speciális ellátások körét, amelyhez az ezen ellátásokat igénybevevő pénztártag pénztárának is hozzá kell járulnia. Az egyik módosító indítvány szerint változna az évenkénti egyszeri pénztárváltási dátum. Az eredeti elképzelésekkel szemben nem ősszel, hanem tavasszal, február 15. és március 15. között lehetne a tagoknak egyik pénztárból a másikba átjelentkezni.
Mind a bizottság, mind a kormányoldal elutasította azt a KDNP-s módosítót, amely a daganatos és a rosszindulatú vérképző-szervi betegségben szenvedőknek adna évenként több lehetőséget a pénztárváltásra. Az egyik benyújtó, Nagy Kálmán sérelmezte a javaslat elutasítását.
A bizottsági ülésen a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is kifejtették véleményüket a köztársasági elnök által a parlamentnek visszautalt törvényről és az ahhoz benyújtott módosító indítványokról.
Mikola István (Fidesz), a testület alelnöke úgy vélte, a törvény a most benyújtott módosítókkal sem fog megfelelni a Sólyom László támasztott követelményeknek. Elmondta: hiányoznak a törvényből a garanciák, nincsenek meg a szükséges végrehajtási rendeletek és hatástanulmányok, az előterjesztőnek továbbra sem sikerült az állampolgárok és a szakmai szervezetek bizalmát elnyerni, és a működési költségek növekedése a gyógyítástól fog elvonni forrásokat.
Vojnik Mária (MSZP) ezzel szemben úgy vélte, hogy a módosításokkal kellő garanciákat tudtak a beépíteni a törvénybe, továbbá megoldottak bizonyos szabályozási kérdéseket, és egyes területeken erősítették a társadalmi “jelenlétet”.
Béki Gabriella (SZDSZ) hozzászólásában elmondta: egyetértenek a köztársasági elnökkel abban, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer helyzete olyan, amelyen javítani alapos változtatás nélkül nem lehet. A képviselő emlékeztetett arra, hogy Sólyom László nem emelt alkotmányossági kifogást a törvénnyel szemben.
Több ellenzéki képviselő is azt mondta, a törvényjavaslatot vissza kellene vonni.
Mikola István jelezte: újra benyújtják a parlamentnek a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslatot. Mint ismeretes, december elején, az akkori benyújtás után az Egészségügyi Bizottság tárgysorozatba sem vette az anyagot. A kormány által benyújtott és a parlament által december 17-én elfogadott – ám a köztársasági elnök által az országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött – egészségbiztosítási törvény alternatívájaként is emlegetett jogszabálytervezetet Mikola István (Fidesz) és Nagy Kálmán (KDNP) jegyzi.
