OGY - Törvény az egészségbiztosítási pénztárakról

2008.02.12. MTI

Az Országgyűlés hétfői ülésén elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, amelynek értelmében a magyar állam zártkörű részvénytársasági formában, egyenként 20 millió forintos tőkével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít - négyet a fővárosban és Pest megyében, 18-at a többi megyében.

A törvényt egyszer már - december 17-én - elfogadta az Országgyűlés, azonban Sólyom László köztársasági elnök azt nem írta alá, megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

Az elfogadott jogszabály szerint a pénztárak 2009. február 1-jén állnak fel, működésüket pedig április 1-jén kezdik meg. A tagtoborzásra február 15. és március 15. között lesz lehetőség. A létrehozott pénztárak részvényeinek 49 százalékát pályázaton értékesítik, ezt vehetik meg a szakmai befektetők, 51 százalék azonban állami tulajdonban marad. Amennyiben valamely pénztárban nincs kisebbségi tulajdonos, a meghatározott jogosítványokat az állam gyakorolja.

A pályázaton a licit lakosonként 12 ezer forintos kikiáltási árról indul; a pénztárak 49 százalékos tulajdonrészének értékesítéséből befolyó, mintegy 120 milliárd forintot az ágazatban kell tartani. Az előminősítés és a pályázati szakasz lezárása után alakulhatnak meg a pénztárak, amelyek területi alapon kezdik meg működésüket.

Az újratárgyalt törvényhez benyújtott módosító indítványok a pénztárváltás időpontján változtattak. Az eredeti elképzelésekhez képest az éves egyszeri átlépést őszről tavaszra módosították, így február 15. és március 15. között lehetne a tagoknak egyik pénztárból a másikba átjelentkezni.

Szintén "friss" módosító indítványként került be a törvény preambulumába, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása a nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű és egységes társadalombiztosításon nyugszik, továbbá bekerült az a szövegrész, hogy az egyes pénztárak a tagsági jogviszony létesítését és fenntartását nem köthetik feltételhez.

A pénztárakban működő felügyelőbizottság három tagjára - az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) javaslatát is figyelembe véve - a vagyonkezelő, egy tagjára a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. A felügyeleti tanácsban erősítették a társadalmi kontrollt. Ezek alapján a felügyeleti tanács tíz tagból áll, őket a miniszterelnök hatéves időtartamra nevezi ki, elnöke a tagok közül kerül ki. Módosításként bekerült a jogszabályba, hogy ezen tanács két-két tagjára az OÉT munkavállalói és munkaadói oldala is jelölhet tagokat.

Szintén az új módosítások közé tartozik, hogy a törvény rögzíti az Országos Kockázatközösségi Alapból (OKA) finanszírozott nagy értékű és speciális ellátások körét, amelyhez az ezen ellátásokat igénybevevő pénztártag pénztárának is hozzá kell járulnia.

Az egyes pénztárakhoz tartozó lakosok egy egyszerű belépési lapot töltenek ki, amelyen nevük, lakcímük, születési idejük és helyük, társadalombiztosítási azonosító jelük (taj) szerepel. A pénztáraknak a pénztártagok részére értesítést kell küldeniük a nyilvántartásba vételről, a tagi jogviszony létrejöttéről.

A törvény szerint a pénztárak átvállalhatják a vizitdíj fizetését, ha a biztosított részt vesz prevenciós, egészségfejlesztő programokban. A vizitdíjból és a kórházi napidíjakból befolyó összeg 30 százalékát az egészségügyi intézmény munkavállalóinak javadalmazására kell fordítani.

Az új egészségbiztosítási rendszerben megalakul majd a díjtétel és a fejkvóta bizottság, előbbi az ellátási csomagokat és a hozzájuk rendelt költségeket határozza meg, utóbbi pedig a fejkvótát (a biztosított után járó összeget nem, kor, lakóhely és egyéb tényezők függvényében) állapítaná meg, amelyet minden évben korrigálnának.

A bizottságok egy-egy tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, két tagjára a pénztárak együttesen tesznek javaslatot. A grémium elnöke az egészségbiztosításért felelős miniszter által delegált személy. Tanácskozási joggal jelen lehet a bizottság ülésein az Egészségbiztosítási Felügyelet, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ (NEK) által delegált személy. A kormányhivatalként működő Nemzeti Egészségbiztosítási Központ lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár utódszervezete.

Az egészségbiztosítási járulék mértékét továbbra is a parlament határozza meg, és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szedi be. A járulékot nem közvetlenül kapják meg a pénztárak, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a fejkvóta alapján történik. (A fejkvóta fedezetét a járulékbevételek és a jogosultak utáni állami befizetések biztosítják.) A törvény továbbra is biztosítja a szabad háziorvos- és gyermekorvos-választást.

A létrejövő egészségbiztosítási pénztáraknak kezdetben minden egészségügyi intézménnyel szerződést kell kötniük.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
EGÉSZSÉGÜGY
JOGALKOTÁS