Pest megye: 147 helyi népszavazás lesz a régióból való kiválásról

2008.02.15. Centrálhír

A Pest megyei önkormányzatok közel nyolcvan százaléka támogatja, hogy településükön népszavazás döntse el, kiváljon-e a megye a Budapesttel közös régióból. A helyi népszavazásokat – a Pest Megyei Önkormányzat eredeti szándékai ellenére – idő hiányában már nem lehet hozzákapcsolni a március 9-ei országos népszavazáshoz.

A Pest Megyei Önkormányzat közgyűlése tavaly november végén levelet küldött a 187 Pest megyei település önkormányzatának. Arra voltak kíváncsiak, mely települések vennének rész egy elválásról szóló helyi népszavazáson. A válaszokat január végéig várta a megyei önkormányzat. Az összegzés szerint 163 település válaszolt, és ezek közül 147 támogatta, hogy helyi népszavazáson döntsenek a települések lakói arról, ki akarnak-e válni a Budapesttel közös Közép-magyarországi régióból. Bár eredetileg a március 9-ei országos népszavazáshoz szerették volna kapcsolni ezeket a szavazásokat is, ám kicsúsztak az időből, ezért a helyi népszavazásokra csak későbbi időpontban kerülhet sor.

Mindössze öt település – Budaörs, Csomád, Pécel, Szigethalom és Üröm – válaszolta kategorikusan azt, hogy nem kíván kiválni a régióból. Nagykőrösön pedig arról tájékoztatták a Pest Megyei Önkormányzatot, hogy megyét váltanának, s a Dél-magyarországi régióhoz kívánnak csatlakozni – erről kívánnak népszavazást tartani.

Tíz település – Sóskút, Rád, Káva, Kartal, Herceghalom, Fót, Bugyi, Gödöllő, Pusztazámor és Pusztavacs – testülete azt válaszolta a megkeresésre, hogy jelenleg nem tartják időszerűnek a kiválás kérdését.

Százhalombatta érdekes döntést hozott: nem támogatják helyi népszavazás kiírását, viszont az önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlésnél kezdeményezi önálló Pest megyei tervezési, területfejlesztési és statisztikai régió létrehozását és az országgyűlés ezzel kapcsolatos korábbi döntésének megváltoztatását.

Dr. Szép Tibor, a Pest Megyei Önkormányzat főjegyzője a Centrálhír – Közép-magyarországi Regionális Hírügynökség érdeklődésére elmondta: a kiválási szándék fő oka, hogy a régió esélyeit jelentősen csökkenti az európai uniós fejlesztési támogatások elnyerésére a főváros fejlettsége. (A főváros miatt ugyanis a régióban meghaladja az EU 25 GDP átlagának 75 százalékát az egy főre jutó bruttó hazai termék.) Emiatt pedig kevesebb forrás jut a megyének, mint ha önálló régió lenne.

Európában a közvetlen szomszédságunkban két példa is van arra, hogy miként lehet a hasonló helyzeteket kezelni – mondta a főjegyző. Lengyelországban a fejlett fővároshoz szintén hozzá csatoltak egy közel három és fél milliós, fejletlen régiót. Csehországban viszont Prágát önálló régióvá alakították, hogy növeljék a rászoruló agglomerációs települések támogatási esélyeit. Ez utóbbi modellt követnék Pest megyében is, ahol egy későbbi időpontban az urnák elé járulhat a 147 település lakossága, hogy eldöntsék: akarnak-e önállóak lenni.

Eredetileg a Pest Megyei Önkormányzat – költségkímélési okokból – a március 9-én tartandó, úgynevezett „Szociális Népszavazással” egy időben kívánta volna megtartani a kiválási népszavazást, de mivel a köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra írta ki az országos szavazást, a kiválási voksolásra csak később kerülhet sor. A választási törvény értelmében ugyanis a szándéknyilatkozatok beérkezését követően legkorábban 72 nap múlva lehet csak a szavazásokat megtartani.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
ÖNKORMÁNYZATOK