Az Alkotmánybíróság (Ab) február 19- én hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés a jogbiztonságot, valamint az alapvető jogok és kötelességek törvényi szabályozásának követelményét sért mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett el azáltal, hogy nem alkotott törvényt a hagyatéki eljárás rendjéről. Az Ab ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2008. december 31-ig tegyen eleget.

Az indítványozó kifejtette, hogy a támadott rendelkezésekkel a törvényhozó a közjegyzőket kiemelte a vállalkozói szférából, a részükre biztosított többletjogokkal hivatalból garantálja megélhetésüket. A hagyatéki eljárások körében rájuk ruházott jogok folytán ugyanis a közjegyzők közvetlen megbízásokhoz jutnak, mivel a jogviszony alanya a közjegyzői eljárást semmiképpen nem kerülheti meg.

Az Ab szerint az indítvány megalapozatlan. Egy korábbi határozatában leszögezte: „ahhoz, hogy a közjegyző e megelőző , segít feladatának eleget tudjon tenni az igazságszolgáltatásban elfoglalt különleges helyzete miatt különböző – az intézményt véd , valamint személyével szemben követelményként megfogalmazott – garanciális jelleg szabályok szükségesek. (…) a közjegyzői tevékenység állami tevékenység, amelyet gazdaságilag önálló (adójogilag egyéni vállalkozóként nyilvántartott) közjegyzők látnak el.”

Az indítvány vizsgálata kapcsán hivatalból észlelte az Ab, hogy a hagyatéki eljárás szabályozása tekintetében a jogalkotót az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, illetve a 8. § (2) bekezdésébe ütköző alkotmányellenes mulasztás terheli. Az Ab állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott el , hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől.

A hagyatéki eljárásról szóló, 1958-ban kelt IM rendelet — szabályozási tárgyából és rendelkezéseiből megállapíthatóan — nem törvény végrehajtására szolgáló, hanem törvényt helyettesít rendelet. Rendelkezései a hagyatéki eljárás lefolytatását annak megindulásától kezdve a lezárásáig (szükség esetén megismétléséig), teljes körűen szabályozzák. A szabályok között számos olyan van, amely alapvető jogokat érint, illetve korlátoz – állapította meg az Ab. A határozat szerint a kiszámítható működési rend is hiányzik. Az eljárásban részt vevő különböző szervezetekhez tartozó, hatósági jogokat is gyakorlók, illetve magánszemélyek (hagyatéki leltározást végző , jegyző , ügygondnok, közjegyző, végrendeleti végrehajtó) egymáshoz való viszonya, intézkedéseik rendje és korlátai, az ezekkel szembeni jogorvoslati lehetőségek igénybe vételének szabályai is vagy tisztázatlanok, vagy hiányoznak.