Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

ÁFA-csalás: Az Európai Bizottság a csalások hatékonyabb megakadályozása érdekében lehetséges ÁFA-intézkedéseket terjeszt elő

2008.02.25. Európai Bizottság

Az Európai Bizottság közleményt fogadott el az ÁFA-csalások hatékonyabb megakadályozását szolgáló ÁFA-intézkedésekről. A szóban forgó intézkedések egyike a Közösségen belüli termékértékesítés adóztatásának bevezetéséről, a másik pedig egy általános fordított adókivetési mechanizmus bevezetéséről szól. Mindkét rendszer lehetővé teszi "csalárd kereskedő" által elkövetett csalás (MTIC) [1] előfordulásának jelentős csökkentését.

Ugyanakkor mindkét rendszer kapcsán potenciális problémák merülnek fel, amelyeket elfogadásuk előtt alaposan meg kell vizsgálni. A Közösségen belüli termékértékesítés megadóztatása likviditási gondokat okozhat a belső piacon kereskedő vállalatok számára és az ÁFA-bevételek tagállamok közötti újraosztását tenné szükségessé. Az általános fordított adókivetési rendszer hazai ügyletekre történő bevezetését illetően a Bizottság hangsúlyozza, hogy ez csak akkor működhet hatékonyan, ha azt szerte a tagállamokban egységesen alkalmazzák, és nem opcionális rendszerként teszik elérhetővé. Ugyanakkor az ilyen általános rendszerre vonatkozó tapasztalatok hiányában, a Bizottság nem ellenzi, hogy kísérleti projektet indítsanak az arra vállalkozó tagállamokban, feltéve, hogy eleget tesznek bizonyos feltételeknek.

Kovács László adózásért és vámügyekért felelős biztos az alábbiakat nyilatkozta: "A Közösségen belüli termékértékesítés adóztatásának rendszere, valamit az általános fordított adókivetési mechanizmus egyaránt előnyösnek bizonyulhat az MTIC csalás elleni küzdelemben. Ugyanakkor a tapasztalati adatok hiánya és annak szükségessége, hogy a tagállamok költségvetéseit megóvjuk egyéb, új csalástípusoktól, arra kötelez minket, hogy nagyon óvatosan tegyünk javaslatokat a jelenlegi ÁFA-rendszer megváltoztatására. Mielőtt folytatjuk a munkát e téren, politikai iránymutatásra van szükségünk annak biztosításához, hogy a tagállamok felkészültek a radikális változtatások következményeinek elfogadására."

Csalárd kereskedő útján történő csalásról akkor beszélünk, ha egy Közösségen belüli terméket ÁFA nélkül beszerző adóalany a beszerzett árut a hazai piacon ÁFA kivetésével értékesíti, majd anélkül tűnik el, hogy az Államkincstárba befizette volna ennek összegét.

A Közösségen belüli termékbeszerzés megadóztatása

E koncepció szerint a Közösségen belüli termék beszerzésére a származási országban a termék értékének 15%-át kitevő adót vetnének ki. Amennyiben a beérkezési tagállamban az adó mértéke meghaladja a 15%-ot, ez utóbbi tagállamban a vásárlónak közvetlenül e tagállamnak kellene megfizetnie az ÁFA-különbözetet. Ehhez hasonlóan, amennyiben a beérkezési tagállam 15%-nál alacsonyabb adót alkalmaz (tekintettel arra, hogy egyes tagállamokban csökkentett vagy nullás ÁFA-t alkalmaznak), a beérkezési tagállam ennek értékét jóváírja a Közösségen belüli termékbeszerzést végrehajtó adóalany számára.

A Közösségen belüli termékbeszerzés megadóztatása úgy tűnik, megfelelő megoldás lehetne a Közösségen belüli csalárd kereskedő (MTIC) által elkövetett csalás problémájára. Kétségtelen ugyanakkor, hogy más problémák megoldására nem alkalmas. Ezen túlmenően, potenciális likviditási gondokat okozhat azon kereskedők, különösen a kis- és középvállalkozások számára, amelyeknek olyan ügyletekben kellene előre megfinanszírozniuk az ÁFA összegét, amelyek esetében jelenleg nem fizetnek ÁFÁ-t.

A Bizottság szerint, amennyiben e lehetőséget választjuk, a legkényesebb kérdés az lehet hogy meghatározzuk a tagállamok közötti ÁFA-bevételek klíringrendszerét. A származási tagállamoknak be kell szedniük az ÁFA összegét (15%) és át kell utalniuk a beérkezési tagállamba. Ennek eredményeként a Bizottság kiszámította, hogy a más tagállamok által végrehajtott átutalások a tagállamok ÁFA-bevételeinek átlagosan 10%-át tennék ki.

Mielőtt tovább vizsgálnánk, hogy hogyan is működne egy ilyen klíringrendszer, a Bizottság politikai iránymutatást kér az ECOFIN Tanácstól annak meghatározásához, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzés származási tagállamban történő megadóztatása egyáltalán figyelembe vehető-e mint lehetséges megoldás.

Amennyiben a tagállamok nem egyeznek bele abba, hogy ÁFA-bevételeik esetlegesen más tagállamoktól függjenek, a Bizottság egyedüli alternatívának azt látja, ha a Közösségen belüli termékbeszerzést a célországban adóztatják meg. Ez az alternatíva lehetővé teszi, hogy a beérkezési ország a megfelelő adókulcsot vesse ki a termékre, azaz nem lenne szükség a Közösségen belüli termékbeszerzések közös 15%-os adókulcsára. Emellett kevesebb költséggel járna mind az adóalanyok, mind az adóhatóságok számára. Ugyanakkor ez utóbbi alternatíva egy tényleges egyablakos rendszer[2] létrehozását tenné szükségessé.

Általános fordított adókivetési rendszer

Az általános fordított adókivetési rendszer alapján a Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozó jelenlegi ÁFA-rendszert a hazai tranzakciókra is kiterjesztenék. Ez azt jelenti, hogy az ÁFA értékét az értékesítő nem vetné ki a vásárlóra, amennyiben ez utóbbi egy másik adóalany. Így az eladó helyett a vásárló lenne felelős azért, hogy az ÁFA összegét befizesse az Államkincstárba.

A Bizottság úgy véli, hogy egy ilyen rendszer szükségszerűen csökkentené az MTIC csalások elkövetését. Ugyanakkor a Bizottság aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a fordított adókivetési rendszer – olyan újfajta csalástípusok, mint pl. az adómentes fogyasztás vagy az ÁFA-azonosítókkal való visszaélés miatt – negatívan befolyásolhatja a tagállamok bevételeit. Ezen új csalástípusok megakadályozása érdekében a fordított adókivetési rendszerhez számos új intézkedést kellene társítani, amelyek megnehezíthetik a rendszert és új – de nem leküzdhetetlen – terhekkel sújtanák a vállalatokat és adóhatóságokat.

A Bizottság azon az állásponton van, hogy a fordított adókivetési rendszert vagy kötelezően be kell vezetni az egész EU-ban vagy teljesen el kell vetni az ötletet. Nem lenne elfogadható, ha egyes tagállamok opcionális fordított adókivetési rendszert vezetnének be, mivel ez jelentős terheket jelentene a több tagállamban is tevékenykedő vállalatok számára.

A fent vázolt pontok alapján, az általános fordított adókivetési rendszerrel kapcsolatos tapasztalat hiányában a Bizottság úgy véli, hasznos lenne kísérleti projektet kezdeményezni egy tagállamban – azzal a feltétellel, hogy az egy szigorú, hogy felmérhessük egy ilyen rendszer hatásait.


[1] „Csalárd kereskedő” útján elkövetett csalás (Missing Trader Intra-Community Fraud — MTIC), közismertebb néven "körhintás csalás".

[2] Az "egyablakos" rendszer lehetővé tenné a kereskedők számára, hogy saját tagállamukban tegyenek eleget regisztrációs és nyilatkozattételi kötelezettségeiknek, ideértve azon szolgáltatásokat is, amelyeket a székhelyüktől eltérő tagállamokban nyújtanak. A kifizetést közvetlenül az adóalany hajtaná végre a fogyasztás helye szerinti tagállam számára.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
ÁFA