Az otpltp.hu domain név esetében az ISZT Tanácsadó Testülete vélelmezhetőnek tartja, hogy a névhasználat az OTP belföldön jóhírnevet élvező védjegyei (az OTP és az OTP Bank) megkülönböztető képességeit tisztességtelenül kihasználó helyzetet eredményezne, ezért az igénylést nem tartja teljesíthetőnek.
A Tanácsadó Testület 5/2008. (II. 26.) sz. Állásfoglalása az otpltp.hu regisztrációjával kapcsolatosan bejelentett panasz (767/2008. sz. ügy) tárgyában
A Tanácsadó Testület előtt 767/2008. számon bejelentett panaszt a Testület a Szervezeti és Eljárási Szabályzat (SZESZ) szerinti rendben megtárgyalta, majd 2008. február 26-i ülésén 5 tag jelenlétében, az SZESZ szerinti szavazási rendben, a jelen lévő tagok egységes „igen“ szavazatával, különvélemény csatolásának igénye nélkül, elfogadta a Tanácsadó Testület többségi véleményét kifejező jelen eseti Állásfoglalást.
Simon Józsefnek az otpltp.hu domain névre vonatkozó igénylése nem teljesíthető.
Indokolás:
Az otpltp.hu domain név iránt Simon József a WEB-SERVER Kft., mint regisztrátor útján eljárva 2007. december 4-én nyújtott be nem prioritásos igénylést. Az igénylés ellen – kérve annak elutasítását – az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. képviseletében eljárva a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. (a továbbiakban: Panaszos) lépett fel kifogással: eseti állásfoglalás iránti kérelmét a Microware Hungary Informatikai Kft., mint regisztrátor útján terjesztette elő.
A Panaszos a kérelemben – a hivatkozott iratok másolatának megküldésével – előadta, hogy a tárgybeli igénylést a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.2 a.) és c.) pontjaiba való ütközés (jogellenesség és megtévesztés) miatt nem tartja teljesíthetőnek.
Az igénylés jogellenes, mert az OTP Nyrt. védjegyoltalmi kizárólagossággal rendelkezik az OTP megjelölés (187526 lajstromszám) és az OTP BANK megjelölés (174233, 137458, 137457 lajstromszám) vonatkozásában, az OTP Lakástakarék megjelölésre pedig 2006. december 21-én éltek védjegybejelentéssel (M0604197. sz. bejelentés). A Panaszos álláspontja szerint e védjegyek alapján az OTP Nyrt.-nek kizárólagos joga van az „OTP” és az otp mozaikszót tartalmazó védjegyek vonatkozásában, a Társaság rendkívül jól ismert és jó hírnevet élvez Magyarországon, de a régió egyéb országaiban is. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vtv.) 12. § (2) bek. c. pontja álláspontjuk szerint feljogosítja Panaszost arra, hogy a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben fellépjen, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjegyeikkel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést.
A Panaszos másodsorban arra hivatkozott, hogy az igény teljesítése a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény előírásaiba is ütközne. Miután az OTP rövidítést a fogyasztók „kétségtelenül társaságukkal, illetőleg a cégcsoport összességével” kapcsolják össze, olyan megnevezés jogosulatlan harmadik személy általi, domainkénti használata, mely az „otp” mozaikszót tartalmazza (különösen az OTP Lakástakarékpénztár tevékenységére utaló ltp. rövidítéssel együtt) a Tpvt. 2. §-ban foglalt általános tilalomba ütközne, de a 6. §-ában tilalmazott jellegbitorlást is megvalósítana.
Ezen túlmenően a Panaszos arra is hivatkozott, hogy az igény teljesítése az OTP Nyrt. a Ptk. 77. §-a szerinti névviselési joga (névkizárólagossága) sérelmét is jelentené, illetőleg a domain névkénti használat eredményeként – miután az igényelt tartománynév azt sugallná, hogy az alatt nyújtott tartalomszolgáltatásnak az OTP-hez van köze – megtévesztő lenne. A Panaszos a kérelemben arról is tájékoztatta a Tanácsadó Testületet, hogy az OTP Nyrt. is igénylést kíván benyújtani az otpltp.hu domain névre, ezért kérik, hogy az igénylő részére való delegálás megtiltásán túl a domain nevet az ő használatukba adják, azonban a tárgybeli domain névre vonatkozóan igénylés benyújtására jelen Állásfoglalás elfogadásáig ténylegesen nem került sor.
A TT Titkársága a kifogás megküldésével, regisztrátora útján felkérte igénylőt, hogy a kifogásban foglaltakra nyilatkozzon. 2008. január 2.-án kelt Véleményében Simon József előadta, hogy az otpltp.hu domain nevet az „általa megvalósítandó” Országos Thermo Park lakóteleppel kapcsolatos szolgáltatások nyilvánosságra hozatala érdekében kívánja használni és hasznosítani. E tevékenység más jellegű, mint az OTP által folytatott pénzintézeti tevékenység, ami – álláspontja szerint – önmagában is kizárja a védjegybitorlás, a fogyasztók megtévesztése és a névhasználati jog sérelmének megállapíthatóságát. Ennek megfelelően kérte az OTP kifogásának elutasítását, a tárgybeli domain név részére történő, az igénylés szerinti delegálását.
Panaszos 2008. január 10.-i keltezéssel viszontválasszal élt. Kiemelte, hogy az igénylő azzal, hogy maga is elismerte, a domain nevet hasznosítási céllal (Országos Thermo Park lakóteleppel kapcsolatos tartalomszolgáltatás) igényelte, elismerte, hogy a nevet gazdasági tevékenysége körében kívánja használni. Az OTP védjegyei és társaságai rendkívül jól ismertek, belföldön jó hírnevet élveznek, így a Vt. 12. § (2) bek. és annak c. pontja alapján az OTP vagy ahhoz hasonló megjelölést jogosulatlan személyek a védjegyeket „a részünkre lajstromozott védjegyek árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban sem” használhatják, miután az ilyen használat sértené vagy tisztességtelenül kihasználná az OTP védjegyeinek megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét. A viszontválaszban a Panaszos lényegében fenntartotta a kifogás a tisztességtelen névhasználata tilalmára alapozott (Tpvt. 2. §) érveit.
A TT elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy az igénylő névhasználata vélhetően A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvénybe ütköző, azaz jogellenes magatartáshoz vezetne-e.
A Vt. 12. § (1) bekezdése szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét (Vt. 12. § (2) bek.).
A törvény nem határozza meg kimerítően a védjegyhasználat módjait, azokra csupán példálódzó felsorolást ad (Vt. 12. § (3) bek.). A TT 7/2000. (V. 31.) számú Elvi Állásfoglalásában tárgyalta azt a kérdést, hogy mennyiben valósulhat meg védjegyhasználat az interneten folytatott tevékenységgel, s a használati módokról – szintén nem taxatív – felsorolást is adott: “[…] a más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domain névnek a védjegyjogosult engedélye nélkül történő üzleti célú használata a Vt. alapján tilos, azaz védjegybitorlást (Vt. 27. §) valósít meg. Különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy az interneten megvalósuló reklámozásban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül.” Ugyanezen Elvi állásfoglalás 2.2 pontja foglalkozott a belföldön jóhírnevet élvező védjegyek különleges védelmével. „A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja a belföldön jóhírnevet élvező védjegyek számára fokozott védelmet biztosít. A védjegyjogosult e szabály értelmében bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést (ez lehet pl. domainnév is) a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. A jóhírnevű védjegyek oltalma tehát nem kötődik az áruk és a szolgáltatások bizonyos fajtáihoz, nem korlátozódik meghatározott árukra vagy szolgáltatásokra. A jóhírnevű védjeggyel ütköző megjelölés gazdasági tevékenység körében való használata – függetlenül attól, hogy milyen árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban valósul meg – védjegybitorlásnak számít, feltéve, hogy e használat sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.”
A tárgyi ügyben megállapítható, hogy az igénylő a domainként választott megjelölést gazdasági tevékenysége körében, az Interneten keresztül nyújtott szolgáltatás megnevezésére kívánja felhasználni. A domainként delegálni kért név esetében a TT vélelmezhetőnek tartja, hogy a névhasználat az OTP belföldön jóhírnevet élvező védjegyei (az OTP és az OTP Bank) megkülönböztető képességeit tisztességtelenül kihasználó helyzetet eredményezne, ezért az igénylést nem tartja teljesíthetőnek.
