Népszavazásra készülve

2008.03. 4. Jogi Fórum / Antal Attila

A köztársasági elnök 2008. március 9-re országos népszavazást írt ki három kérdésben. Röviden ismertetjük a népszavazás hazai szabályozását és közöljük az eddigi országos népszavazások adatait.

A szabályozás szintjei

A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1989. évi XXXI. törvény) a 2. § (2) bekezdésében kijelenti: A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A közvetlen hatalomgyakorlás egyik legfontosabb formája a népszavazás. A népszavazásra vonatkozó joganyag alapvetően négy szinten helyezkedik el a magyar közjogban. Az Alkotmány 28/B.-28/E. paragrafusai foglalkoznak a népszavazás legfontosabb kérdéseivel, egyfajta konstitucionális megalapozást adva az intézménynek. (Az 1997. évi LIX. és XCVIII. alkotmánymódosító törvények alakították ki a hatályos szabályozást.) Az anyagi normák további részét az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény tartalmazza. Az eljárási normák a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben találhatók. A negyedik szint, pedig az Alkotmánybíróság e tárgykörben született határozatai [többek között: 2/1993. I. 22. AB határozat; 52/1997. X. 14. AB határozat; 25/1999. VII. 7. AB határozat].

A szabályozás rövid története

A korábbi szabályozás, az 1989. évi XVII. törvény még az új alkotmányos berendezkedés alapját képező 1989. évi XXXI. törvénnyel véghezvitt alkotmányrevízió előtt született, így számos kérdésben nem volt összhangban az új alkotmányos szabályokkal, ezért az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg. Az új törvény megszületéséig a parlament többször fordult az Alkotmánybírósághoz, az egyes országos népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén alkotmányértelmezési problémákkal. A taláros testület megelégelvén az áldatlan állapotokat kifejtette, hogy az Országgyűlés nem háríthatja át alkotmányellenes mulasztásának következményeit és ezzel a jogalkotási, illetve a népszavazás elrendelésére irányuló döntési felelősségét az Alkotmánybíróságra. A jogalkotási szükséghelyzet eredménye lett az 1997-es alkotmánymódosítás és az 1998-as szabályozás. Az Alkotmánybíróság kifejtette a népszavazásról: a közvetlen hatalomgyakorlás ugyan a népszuverenitás gyakorlásának kivételes formája, de kivételes megvalósulása eseteiben a képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll: az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerül. (52/1997. (X. 14.) AB határozat).

A hatályos rendszer

Az Alkotmányunk a jogi alapot tekintve két fajtáját ismeri az országos népszavazásnak: kötelezően elrendelendő (fontos, hogy nálunk nincs a hagyományos értelemben vett „kötelező” népszavazás, amely esetén általában az alkotmányban meghatározott esetekben – tárgykörökben – kötelező referendumot tartani), illetve fakultatív (mérlegelés alapján elrendelt). A kötőerő szempontjából kétféle népszavazás van hazánkban: ügydöntő és véleménynyilvánító (konzultatív). Az összefüggés a két klasszifikáció között: a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. § (3) bekezdés). Egyetlen kivétel van, amikor az Országgyűlés mérlegelési jogköre csorbát szenved: a parlament által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítéséről elrendelt népszavazás mindig ügydöntő (1998. évi III törvény 8. § (4) bekezdés).

Az Alkotmány tehát a kötelezően elrendelendő népszavazásnak a fenti formáját nevesíti, ezt akkor lehet alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel (ilyen a mostani népszavazás is). Az Országgyűlésnek ekkor tehát nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az országos népszavazást, a köztársasági elnöknek pedig jogorvoslat hiányában újabb 15 napon belül, jogorvoslat esetén az annak elbírálását követő 15 napon belül ki kell tűznie az ügydöntő népszavazást. Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező [1]. Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ ad – fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a népszavasának csak eredményességi kritériuma van, s nincs már érvényességi határ, mint a korábbi szabályozás esetén. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező (1998. évi III törvény 8. § (1) bekezdés).

A fakultatív referendumot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100,000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelés alapján rendeli el. Így lesz az Országgyűlésnek három döntési lehetősége: nem rendeli el a népszavazását, vagy elrendeli, s ekkor ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazás tartásáról rendelkezik (az elrendelt megerősítő népszavazás mindig ügydöntő). A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést.

Az országos népszavazás (és népi kezdeményezés) tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet, azonban nem minden esetben. Az Alkotmány szabályozza az ún. tiltott tárgyak körét, amelyek esetében nem lehet népszavazást (népi kezdeményezést) tartani. A katalógus sajátosan magyar, hiszen az európai mintákhoz képeset bővebb, ide tartoznak a következő tárgyak: a költségvetéssel, az adókkal, az illetékekkel, a vámokkal kapcsolatos kérdések; a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek; az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések; az Országgyűlés feloszlatása; a kormányprogram; a népszavazás alkotmányos rendelkezései; a hadiállapot kinyilvánítása; a rendkívüli jogrend bevezetése; a Magyar Honvédség külföldi és országon belüli alkalmazása; a helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatása; a közkegyelem gyakorlása.

Emlékeztető - Magyarországi népszavazások 1989-től:


Forrás: http://www.valasztas.hu


[1] Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező [1998. évi III törvény 8. § (1) bekezdés].

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGHÁZ
NÉPSZAVAZÁS