Alkotmányellenes a Norvégiával és Izlanddal kötött kiadatási megállapodás négy pontja

2008.03.12. MTI

Négy pontban alkotmányellenesnek minősítette keddi határozatában az Alkotmánybíróság az Európai Unió tagállamai, illetve Norvégia és Izland között megkötött, az európai elfogatóparancs bevezetéséről és a körözöttek átadásáról szóló megállapodást kihirdető törvényt. A normakontrollt Sólyom László köztársasági elnök kérte.

Mint az a határozatról kiadott közleményből kiderül, az európai elfogatóparancs intézményét Norvégia és Izland viszonylatában is bevezető megállapodás úgy szélesíti a felek között egyébként más területeken már fennálló bűnügyi együttműködést, hogy bizonyos esetekben fenntartja a kettős büntethetőség elvét, míg más esetekben lehetővé teszi az ez alóli kivételt. Ez sérti az Alkotmány 57. szakasz (4) bekezdésében foglaltakat - állapították meg az alkotmánybírák.

A megállapodást kihirdetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott törvény 3. szakaszát azért minősítette alkotmányellenesnek a testület, mert az alapot ad olyan értelmezésre, mintha az elfogatóparancsot végrehajtó állam egyáltalán nem is vizsgálhatná a saját joga szerinti büntethetőség fennállását. Az alkotmánybírósági határozat rámutat, hogy az uniós jogalkotó szándéka ezzel éppen ellentétes.

Szintén ellentétes az Alkotmánnyal ugyanennek a szakasznak az a rendelkezése, amely nem követeli meg a kettős büntethetőség tilalmának érvényesülését, és a terrorizmus, valamint a szervezett bűnözés esetében kérésre átadni rendeli azt is, aki "magatartásával" ilyen jellegű bűncselekményeknek egy erre szerveződött csoport általi elkövetéséhez "hozzájárul". Indoklásában az Alkotmánybíróság kifejtette: nem engedhető meg, hogy az átadást vállaló kötelezettség olyan elkövetői magatartásokra vonatkozzon, amelyek különbözőképpen értelmezhetők, és a büntető törvénykönyv "tettes" és "részes" fogalmához bizonytalanul illeszkednek.

Az Alkotmánybíróság szerint a törvény 4. szakasza is alkotmányellenes, mivel úgy vállalna átadási kötelezettséget a magyar állam - harmincegy más bűncselekmény mellett - a "hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme" vonatkozásában, hogy ez a törvényi tényállás hiányzik a magyar büntető törvénykönyvből.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a megállapodás mindaddig nem erősíthető meg, amíg a lisszaboni reformszerződés megerősítésével egy időben elfogadott alkotmánymódosítás (a 2007. évi CLXVII. törvény) hatályba nem lép, vagy amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet azt megelőzően meg nem szünteti.

A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, amelyhez Holló András, Kukorelli István és Trócsányi László csatlakozott. Bragyova András és Lévay Miklós pedig különvéleményt írt.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
NORVÉGIA