Helyreigazítás

2008.03.19. MTI

Nem jogerősen helyreigazításra kötelezte a HVG-t a Fővárosi Bíróság kedden abban a sajtóperben, amelyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság indított a hetilap ellen.

Előzmények

Amint arról beszámoltunk a közelmúltban (2008. január 12.) megjelent a HVG című lapban egy cikk – „Bírósági botrányok: eltűnt akták, elévül bűncselekmények” címmel -, amelyben a szerző a Komárom-Esztergom megyei judikatúra visszásságairól igyekszik lerántani a leplet. A cikk alapvetően az igazságszolgáltatás komplex empirikus vizsgálatának keretében elkészült esettanulmányokra és az ezekhez kapcsolódó kéziratos tanulmányra épít, amelyek Fleck Zoltán, jogszociológushoz köthetők. Fleck Zoltán már az elmúlt évben, a Jogi Fórumnak adott interjúban utalt arra, hogy „Korábban pusztán a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján jutottam arra a következtetésre, hogy komoly ellentmondások vannak a működésben. Ma minden kritikus állításomat alá tudom támasztani empirikus elemzésekkel is, nem csak elméleti következtetésekkel.”

A cikkre a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnöke dr. Kántor András Richárdné válaszolt a HVG-ben. Véleménye szerint a cikkszerző az újságírói etika legelemibb szabályait semmibe vette, s megtámadta a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökét és bíráit anélkül, hogy a cikk megjelenése előtt lehetővé tette volna a reagálást az érintettek számára. Akkor már említettük, hogy az esetleges per egyre valószínűbbnek látszik, hiszen a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság sajtószóvivőjének közleménye értelmében a bíróság elnöke a Központi Nyomozó Főügyésznél feljelentést tett a botrányt kirobbantó cikk alapján, s egyúttal személyiségi jog megsértése miatt pert indít a cikk írója és Fleck Zoltán ellen, aki a HVG hasábjain (2008. január 26.) válaszolt az elnök panaszára, a tényekre utaló elemek tekintetében (kiemelve, hogy nem is juthatott hozzá szolgálati titkot érintő dokumentumokhoz).

Az ítélet

A cikket a megyei bíróság, illetve annak elnöke 13 pontban, több mint három gépelt oldal terjedelemben kívánta helyreigazíttatni. Az elsőfokú bíróság azonban a vitatott állítások túlnyomó többségét vélemények minősítette, és csupán három pontban rendelt el helyreigazítást. E szerint a hetilap valótlanul híresztelte, hogy a megyében 32, vagy 28 alkalommal bírósági hiba miatt később szabadultak fogva tartottak, illetve súlyos mulasztások ellenére kapott újabb vezetői kinevezést a megyei elnöktől a Komáromi Városi Bíróság elnöke. Továbbá a HVG azt a tényt, hogy a megyei elnök adatszolgáltatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács korábbi elnöke valótlannak minősítette, abban a hamis színben tüntette fel, hogy bűncselekmény gyanúja merült volna fel.

Az első fokú ítélet szóbeli indoklása szerint az alperesi érveléssel ellentétben nem lényegtelen, hogy "túlülték"-e valakik a büntetésüket, illetve, hogy egy városi bírósági elnököt kineveztek-e, továbbá sem a sajtó, sem a tudományos vita szabadsága nem jogosít fel arra, hogy valakit bűncselekménnyel hozzanak összefüggésbe, ezt csak az arra illetékes állami hatóságok tehetik meg. A további 10 helyreigazítási ponttal kapcsolatban a bíróság kifejtette: a közéleti, közszereplőkkel kapcsolatos kérdések, vélemények megvitatásának tág keretei vannak, a határt a gyalázkodás jelenti. Ezért nem lehet helyreigazítani a cikknek azokat a kitételeit, célzásait melyek szerint a megye bírák lassan dolgoztak, a megyei bíróság csaknem csődbe jutott, akták tűntek el és kaotikus helyzet alakult ki. A bíróság a kifogásolt írás alapjául szolgáló tanulmány szerzőjének, Fleck Zoltánnak a korábbi tanúvallomása alapján aggálytalanul bizonyítottnak találta, a cikknek azt az állítását, mely szerint a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökének leváltására irányuló szándék merült fel az igazságügyi tárcánál. A tárgyaláson a lap képviselői gyakorlatilag elismerték, hogy a "túlülések", illetve a Komáromi Városi Bíróság elnöknek újra kinevezése tárgyi pontatlanság volt, ám azzal érveltek, hogy ezek nem befolyásolták érdemben a cikk tudományos tanulmányon alapuló lényegi állítását, miszerint a magyar bírósági igazgatás anomáliái súlyos zavarokat eredményeznek a megyei igazságszolgáltatás napi munkájában.

Babus Endre, a vitatott cikk szerzője a tárgyaláson azzal is érvelt: elfogadhatatlan, hogy a magyar bíróságok a több évtizedes ítélkezési gyakorlatra hivatkozva tételes törvényi rendelkezések nélkül is érvényesítik az objektív felelősség, a kétszeres igazság elvét a sajtóperekben, azaz nemcsak azt várják el, hogy a sajtó híven idézze a közéleti vagy tudományos vitákban elhangzott kijelentéseket, de azok igazságtartalmáért is felelnie kell. A hetilap munkatársa szerint ez gyakorlat nem európai, nem felel meg az uniós gyakorlatnak, ahol a véleményszabadságnak csak törvényben rögzített határai lehetnek, az objektív felelősséget pedig nem érvényesítik a sajtóval szemben a közéleti vagy tudományos viták bemutatása során. Arra bírói felvetésre, hogy a kifogásolt cikkben nem volt módja megszólalni az érintettnek, így valódi vita sem bontakozhatott ki, Babus Endre úgy reagált, hogy a következő lapszámban egy "személyeskedő" bekezdés kivételével közölték a megyei elnök válaszát. Továbbá az újságíró megjegyezte azt is, hogy a cikk után a megyei elnök több pert indított és feljelentést tett az ügyészségi nyomozóhivatalnál, ez pedig rontja az termékeny közéleti, szakmai viták lefolytatásának esélyét. A sajtóper első, februári tárgyalásán egyébként a megyei bíróság jogi képviselője, észlelve, hogy egy újságíró jelen van a teremben, személyiségi jogokra hivatkozva zárt tárgyalást kért, ám ezt az eljáró bíró elutasította.

A bíróság kedden szóbeli indoklásában arra is felhívta a figyelmet: az objektív felelősség elve a magyar jogban, a polgári törvénykönyvben rögzített és szabályozott jogintézmény és bár a bírói gyakorlat az utóbbi időben a sajtóperekben kétségtelenül lazított ennek az elvnek az érvényesítésén, az mégsem várható el a bíráktól, hogy a hatályos törvényekkel szembe menve hozzanak ítéletet. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság kontra HVG sajtóper első fokú ítéletének kihirdetése után az alperesi oldal jelezte, fellebbeznek a 3 pontban helyreigazításra kötelező döntés ellen, így várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik az ügy.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG