A szabad felhasználású programok helyzete

2008.03.21. Jogi Fórum / JG

A nyílt- és szabadfelhasználású szoftverek fokozatos terjedése egyre inkább alternatívát jelent más, szellemi tulajdonjog által védett termékekkel szemben, ezzel együtt azonban számos jogi és gazdasági problémát is keletkeztet.

FLOSS
A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a Linux operációs rendszer, a Mozilla Firefox böngésző vagy az OpenOffice.org irodai csomag. (Wikipedia)
A szabad felhasználású szoftverek ma már nem csak a programozók és a számítástechnikai szakemberek által alkalmazott és ismert dolgok. A szabad felhasználású termékeket terjesztő nem (elsődlegesen) profitorientált szervezetek lassan a hagyományos szoftvervállalatok piacát veszélyeztetik: az ingyenes programok egyre megbízhatóbbak és így költséghatékony megoldást kínálnak az üzleti és közigazgatási számítástechnikai rendszerek számára is. Az átalakulással kapcsolatos helyzetről, a kapcsolódó problémákról adunk egy aktuális összefoglalót.

Társadalmi, gazdasági szempontok

Ugyan egyre több európai ország vezette már be a szabad felhasználású programok alkalmazását a közigazgatásban, a kérdésnek talán mégis a fejlődő világ országai számára van jelentősége, mert ezek nagymértékben megkönnyíthetik a felzárkózást, a tudásalapú gazdaság megteremtését. Az afrikai államok közül egyre többen követhetik a dél-afrikai kormánynak azt az intézkedését, hogy hivatalosan támogatja a nyílt forráskódú programok terjesztését.

A WIPO jelenleg hosszú távú fejlesztési programjának részeként vizsgálja, hogy a szabályozási környezet kidolgozása során milyen álláspont érvényesüljön a szabad felhasználású szoftverek tekintetében, illetve hogy a hagyományos szellemi tulajdonjogi környezetben milyen hatást vált ki a nyílt forráskódú programok szélesebb körű alkalmazása.

Az ingyenes számítógépes programok további terjedését, a gazdasági-oktatási fejlődést segítik azok a kezdeményezések, amelyek nagyon olcsón vagy ingyenesen kínálnak számítógépeket az arra rászorulóknak, gyermekeknek. A „százdolláros laptop” néven ismertté vált terméket ugyanis jórészt a rajta futó ingyenes alkalmazásoknak köszönhetően lehet nyomott áron előállítani. Nagy segítség a harmadik világ számára, ha a hardwere-termékek árának folyamatos alacsonyan tartásával sikerül a számítógépek és az internet használatát elterjedtebbé tenni.

A jogvédett tartalmakkal szembeni ingyenes megoldások terjedése a szakmai továbbképzésnek is fontos elemévé vált. Az informatikai óriásvállalatok egymás után teszik szabadon hozzáférhetővé programjaik forráskódját. A Microsoft például DreamSpark nevű kezdeményezésével tette ingyenessé jó néhány programjának forráskódját az amerikai egyetemi hallgatók körében. Az IBM pedig most márciusban indított el a New York-i Rochester Institute of Technology-val közösen egy új, ingyenes forráskódú közösségi alkalmazás létrehozására irányuló programot. Az ingyenes alkalmazásokat széles körben terjesztő Sun Microsystems is folytatja módszeres terjeszkedését: jelentős beruházásokkal felvásárolta a MySQL és az Innotek cégeket és így az ezek által fejlesztett alkalmazások is szabadon hozzáférhetővé váltak a fejlesztők számára.

Szabványügyi vita

A szabad felhasználású szoftverekkel kapcsolatban jelenleg is zajlik egy jogvita a Nemzetközi Szabványügyi Testület (ISO) előtt. A vitás ügy a Microsoft által kifejlesztett Office Open XML (OOXML) szabvánnyal kapcsolatban bontakozott ki. Az OOXML formátumot ugyan korábban már nemzetközi szabványként regisztrálta az Ecma International nevű szabványügyi testület, az ISO előtti eljárásra a Microsoft-nak mégis szüksége van, mert az e szervezet által adott szabványokat szélesebb körben elismerik, a minősítési rendszert általában szigorúbbnak tekintik. Az OOXML-re vonatkozó ISO szabvány megadására vonatkozó eljárásban a szabad felhasználású szoftverek képviselői és a Google kifogást terjesztettek elő.

Érveik szerint ugyanis az OOXML azért nem kaphat az ISO-tól nemzetközi szabvány elismerést, mert csak egyetlen iparági szereplő által kifejlesztett megoldás és túl összetett ahhoz, hogy kisebb piaci szereplők illetve független fejlesztők valódi alternatívát kínáljanak vele szemben. Állításuk szerint a szabványügyi minősítéssel a Microsoft valódi célja az, hogy marginalizálja a nyílt forráskódú, egyébként már 2006 óta ISO nemzetközi szabványként bejegyzett Open Document Format (ODF) elnevezésű rivális programleírást. A Microsoft ezzel szemben azt hangoztatja, hogy az OOXML szabvány alkalmazása elkerülhetetlen ahhoz, hogy a korábbi Microsoft Office alkalmazásokban gyártott dokumentumok a későbbiekben is hozzáférhetőek maradjanak. A vita alakulásáról egy későbbi cikkben nagyobb terjedelemben is beszámolunk.

A licenciák kérdése

A szabad felhasználású szoftverekre vonatkozó felhasználói szerződések is egyre összetettebbé válnak. Az ilyen programokra vonatkozó licencia-megállapodásoknak ugyanis nem csak biztosítaniuk kell a felhasználás ingyenességét, hanem meg kell határozniuk azokat a jótállási és szavatossági feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a felhasználók megbízhatónak tartsák a programot és problémáik esetén legyen kihez fordulniuk.

A nyílt forráskódú programokra vonatkozó GNU és Creative Commons licenciák egyik alapvető kitétele, hogy az adott forráskód és az annak segítségével gyártott programok mindvégig megőrizzék ingyenességüket. Az idei év talán legfontosabb felhasználói szerződés-módosítása a Wikipedia felhasználási feltételeit érinti. Ennek során egy olyan önálló szerződéses feltételrendszer kerül kidolgozásra, amely mind a Free Documentation Licence és a Share and Share Alike ászf-ekkel is összhangban van (az előbbi az FSF, az utóbbi a Creative Commons által elfogadott blankettaszerződés). A Wikipedia licencia szerződésével kapcsolatban az elvi kompromisszum 2007 decemberében megszületett, annak gyakorlati alkalmazása azonban a legoptimistább előrejelzések szerint sem valósulhat meg 2008 vége előtt.