A technika ördöge

2008.03.25. Jogi Fórum / JG

Az Egyesült Államokban széles körben bevezetett elektronikus szavazatszámláló rendszerek alkalmazása az idei elnökválasztás talán legfontosabb technikai és jogi problémája lesz.

A lyukkártyától a modern számítógépekig

Az amerikai elnökválasztás sajátossága, hogy a választók nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavaznak, hanem olyan elektorokra, akik korábban elkötelezték magukat valamelyik elnökjelölt mellett. Az elektorokra leadott szavazatok alapján dől el, hogy az egyes államok melyik elnökjelöltet támogatják, hiszen egy állam csak egy elnökjelölt mellett kiálló elektorokat delegálhat a második szintű elektoriális választásra – így az adott államban vesztes elektorokra leadott szavazatok gyakorlatilag elvesznek.

A választópolgárok szavazatainak gyors, gépesített tárolása, feldolgozása és visszakereshetősége érdekében még a hatvanas években bevezették az időközben meglehetősen elavult ún. lyukkártyás technikát. A rendszerben rejlő bizonytalanságokra a 2000. évi elnökválasztás világított rá, amikor az addig vezető Al Gore demokrata jelölttel szemben George W. Bush a floridai elektori szavazatok megszerzésével, rendkívül szoros versenyben tudott csak fordítani. Az elektorokra adott szavazatok többszöri összeszámlálása azonban rávilágított arra, hogy a lyukkártyás megoldás visszaélésekre, bizonytalanságokra ad alapot, hiszen szavazatok beazonosítása sok esetben kérdéses vagy egyáltalán nem lehetséges.

A problémákon a 2002-ben elfogadott Help America Vote Act (HAVA) segített volna. A törvény egyfelől a lyukkártyás rendszerek megszüntetését, azok modernebb elektronikus rendszerekkel történő felváltását volt hivatott szövetségi szinten támogatni, másfelől lehetővé tette olyan rendszerek alkalmazását, melyek segítségével a választók gyorsabban, egyszerűbben regisztrálhatják magukat az elnökválasztás során (az Egyesült Államokban ugyanis nem automatikusan, hanem csak előzetes regisztráció után lehet szavazni). Az államok azonban maguk döntötték el, hogy milyen berendezéseket vásárolnak, a szavazatok feldolgozása tehát nem egységes technikával történik és a beszerzett (általában érintőképernyős) eszközökkel kapcsolatban nagyon sok panasz, bejelentés érkezett a választásokat felügyelő szervekhez.

Eszközök és problémák

A különféle elektronikus szavazatszámláló megoldások célja végső soron ugyanaz: részben vagy egészben kiváltani a hagyományos papíralapú vagy lyukkártyás szavazási módszereket. Az egyik, még a hagyományos megoldáshoz közelebb álló módszer az, amikor a szavazócédulákra leadott szavazatokat számítógépek számolják össze. Elvileg fejlettebbek, de egyelőre még gyerekcipőben járnak azok az eljárások, amikor a választópolgárok közvetlenül a számítógépes rendszerbe táplálják be a szavazatukat. Ez történhet a szavazókörökben felállított gép ún. közvetlen elektronikus szavazatszámláló azaz direct-recording electronic berendezés (DRE), illetve az internet segítségével. Az Egyesült Államokban (Brazíliához, Indiához vagy Hollandiához hasonlóan) az első megoldás terjedt el, az internetes szavazási rendszereket eddig állami referendumokon főleg az Egyesült Királyságban, Svájcban, illetve Észtországban alkalmazták.

A 2008. évi elnökválasztás közeledtével azonban egyre több független szervezet és közszereplő (többek között számítógépes szakember) tiltakozik az elektronikus rendszerek használata ellen, mondván, hogy túl nagy a szoftver- és hardverkomponensekben rejlő kockázat, illetve hogy azok ki vannak téve a rosszindulatú manipuláció (például hackerek) veszélyének.

A tét óriási: felmérések szerint az amerikaiak által leadott összes szavazat mintegy 80 százaléka átesik valamilyen számítógépes feldolgozáson, ennek körülbelül harmada a fent említett DRE eszközökön keresztül leadott szavazatok aránya. Amellett, hogy a választásokon használt DRE berendezések különbözőek, a legtöbb nem alkalmas a szavazatok papír alapú rögzítésére sem. További probléma, hogy a gyártók tiltakozása miatt független szervezetek biztonsági és technikai szempontból nem ellenőrizhetik ezeket az eszközöket.

Többek között az Open Voting Consortium nevű szervezet is arra hívja fel a figyelmet, hogy a papír alapú ellenőrzés hiánya lehetetlenné teszi a szavazás utólagos ellenőrzését. „Az érintőképernyős megoldás nagyon sokszor csődöt mondott és egyes helyeken fel is hagytak azok alkalmazásával. A szavazatok újraszámlálása gyakorlatilag lehetetlen, mert megfelelő tárolási mechanizmusok hiányában nincs is mit újraszámolni ”- mondja Alan Dechert, a szervezet vezetője. „Nincs gyakorlati különbség a között, hogy a szavazatok szándékos beavatkozás eredményeként vagy véletlenül vesztek el. Ha egyszer lezártuk a szavazást, akkor az eredményt már nem a választók, hanem bírák és jogászok határozzák meg” - hangsúlyozta a civil szervezet képviselője egy internetes újságnak adott nyilatkozatában.

Egy másik lobbiszervezet, a Verified Voting Foundation szerint a papír alapú rendszerek mellőzése akár az egész elnökválasztást veszélybe sodorhatja. A szervezet képviselői legfeljebb a papír alapú szavazatok számítógépes összesítését tennék lehetővé, a DRE berendezések alkalmazását nem.

A Pew Center on the States öt, az elmúlt években elektronikus szavazási rendszereket bevezető állam gyakorlatát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az eddig lefolytatott beruházások nem elégségesek, mindenhol további megoldásokat kell keresni az elektronikus eszközökben rejlő kockázatok kiküszöbölése érdekében. A tanulmány szerint Kaliforniában például több DRE készüléket ki kellett vonni a forgalomból mert azok alkalmatlanok voltak arra, hogy pontosan rögzítsék és összesítsék a választók akaratát. Az Ohio állambeli gépek elsősorban adatbiztonsági szempontokból bizonyultak elégtelennek és hasonló problémákat jelentettek Florida, Új Mexikó és Colorado államokból is.

Minden a legnagyobb rendben?

A készülékeket gyártó vállalatok tagadják az ellenük felhozott vádakat, szerintük az általuk gyártott gépek megbízhatóak. Kimutatásaik szerint a 2004. évi választások során 1-1,2 százalék volt a hibás műveletek száma, ami jóval alatta marad a lyukkártyás megoldások által korábban produkált átlagosan 1,8 hibaszázalékos mutatónak. A különböző berendezések tekintetében pedig egyelőre lehetetlen lenne a szabványosítás vagy egy egységes követelményrendszer kialakítása, ezt a jelenlegi szövetségi, állami és helyi jogszabályok sajátosságai megakadályozzák. A berendezéseket gyártó és üzemeltető vállalatok egyelőre mereven elzárkóznak még attól is, hogy rajtuk és a felhasználókon (azaz az egyes államok hatóságain, választási bizottságain) kívül más, magukat függetlennek tartó szervezetek biztonsági és technikai vizsgálják az elektronikus választási berendezéseket. Mint mondják, ezzel csak saját üzleti érdekeiket, illetve az alkalmazott technika biztonságát védik.

  • kapcsolódó anyagok
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK