Az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Magyarországot, hogy módosítsa adózási jogszabályait, amelyek csak azokat az adófizetőket részesítik adókedvezményben, akik magyarországi helyszínen végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet. E rendelkezések összeegyeztethetetlenek az EK-Szerződés 49. cikke és az EGT-megállapodás 36. cikke által biztosított szolgáltatásnyújtási szabadsággal.

Ez a felszólítás indokolással ellátott vélemény formájában (az EK-Szerződés 226. cikkében előírt jogsértési eljárás második lépéseként) valósul meg. Ha a Bizottság két hónapon belül nem kap kielégítő választ az indokolással ellátott véleményre, az ügyet az Európai Bíróság elé utalhatja.

A magyar jogszabály[1] kedvezményesebb elbánásban részesíti a magyar felsőoktatási intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen végzett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést, mint a más uniós tagállamban vagy EGT/EFTA-országban lévő hasonló helyszínen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet.

Ennek eredményeképpen a fenti rendelkezések visszatartják a magyar társaságokat és vállalkozásokat attól, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységeiket más EU tagállamban vagy EGT/EFTA-országban végezzék, és ezért korlátozzák az EK-Szerződés 49. cikke és az EGT-megállapodás 36. cikke által biztosított szolgáltatásnyújtási szabadságot.

A bizottsági vélemény alapja az EK-Szerződésnek az Európai Bíróság által annak 2005. március 10-i, a Laboratoires Fournier SA ügyben hozott C-39/04 sz. ítéletében való értelmezése.
Az ügy bizottsági ügyiratszáma 2007/2017.


[1] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 7. §-ának (17) bekezdése és a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. §-a (6) bekezdésének cb) alpontja