Két új előzetes döntéshozatali ügy Magyarországról az Európai Bíróságra

2008.04.10. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A C-137/08 ügyszám alatt bejegyzett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság terjesztette elő a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatban.

A magyar bíróság többek között azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy minden esetben feltétel nélkül tisztességtelennek – és így semmisnek – kell-e minősíteni a fogyasztói szerződésekben alkalmazott, a fogyasztóval egyedileg meg nem tárgyalt azon illetékességi kikötéséket, amelyek a szerződésből eredő jogvita esetére az eladó vagy szolgáltató székhelyéhez igazítják az eljáró bíróság illetékességét.

A C-138/08 ügyszám alatt bejegyzett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla terjesztette elő, többek között azt kérdezve az Európai Bíróságtól, hogy a közösségi közbeszerzési jog megköveteli-e azt, hogy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetén, a szerződések odaítélési szakaszában, minimum három alkalmas jelentkező továbbra is versenyben legyen. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás egyébként két szakaszból, egy részvételi szakaszból és egy odaítélési szakaszból áll. A hirdetmény közzétételével megnyitott részvételi szakaszban az érdeklődő cégek benyújtják jelentkezésüket, és közülük az ajánlatkérő kiválasztja azokat, amelyeknek konkrét ajánlattételi felhívást tesz. A jelen ügyben felmerült kérdés tehát az, hogy az ajánlatkérő a közösségi közbeszerzési jog értelmében köteles-e legalább három jelentkezőnek ajánlattételi felhívást tenni, illetve, hogy amennyiben nincs legalább három alkalmas jelentkező, úgy az ajánlatkérő köteles-e a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánítani.

Emlékeztetőül ez utóbbi ügy rövid összefoglalója:

A magyar büntető eljárásjog szerint bizonyos estekben –például, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette – a sértett az ügyész helyett, lényegében annak jogait gyakorolva, pótmagánvádlóként léphet fel. A büntetőeljárásról szóló törvényünk emellett úgy rendelkezik, hogy büntetőügyben ügyészként nem járhat el, aki az ügyben, mint tanú vesz vagy vett részt. A Tanácsnak a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB kerethatározata viszont előírja, hogy minden tagállam biztosítja a sértett számára az eljárás során a meghallgatás és a bizonyítékok szolgáltatásának lehetőségét. A Fővárosi Bíróság egy előtte folyó büntetőeljárásban mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pótmagánvádló sértett a magyar büntető eljárásjog szabályai szerint nem hallgatható meg tanúként, és azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett kerethatározat alapján a pótmagánvádló sértett számára biztosítani kell-e azt a lehetőséget, hogy a büntetőeljárás során tanúként meghallgatható legyen.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA