Nem kívánatos civilek

2008.04.24. Jogi Fórum / JG

Az orosz kormányzat betarthatatlan jogszabályi követelmények segítségével lehetetleníti el a civil szervezetek működését.

Ezen a héten jár le az oroszországi civil szervezetek számára az a türelmi idő, ami alatt eleget kellett tenniük a két évvel ezelőtt megszigorított jogszabályi követelményeknek. Több ezerre tehető az olyan egyesületek, alapítványok és más szerveződések száma, amelyeket az elkövetkező hetekben zajló hatósági ellenőrzések eredményeként várhatóan működésük leállítására kényszerítenek.

Az orosz kormányzat 2006-ban változtatott jelentősen a nem kormányzati szervezetekre alkalmazandó jogszabályokon, melyeknek így egyre kevesebben képesek eleget tenni. A hatóságok pedig nem hagytak kétséget afelől, hogy az elkövetkező hónapokban nagyon szigorúan ellenőrzik a vonatkozó törvényi rendelkezések betartását és adott esetben a legszigorúbb szankciók alkalmazására is készek. A két évvel ezelőtt elfogadott törvény előírja például, hogy a nem-kormányzati szervezeteknek minden tanácskozásukról részletekbe menő (leginkább pénzügyi beszámolókhoz hasonlító) jelentéseket kell készíteniük. Hasonlóképpen, a legkisebb könyvelési pontatlanságért komoly adóbírságra számíthatnak. A hatósági szankciók kiszabásának indokául szolgálhat, ha egy szervezet nem gyűjti be megfelelően a kintlévőségeit, vagy tagjai nem üléseznek rendszeresen. Ezen túl minden pénzügyi támogatás után adót kell fizetniük, melynek elmulasztása komoly pénzügyi szankciókat von maga után.

Az elmúlt két évtizedben Oroszországban egy kifejezetten sokszínű és aktív nem-kormányzati szektor alakult ki. Hivatalos adatok szerint majd negyedmillió civil szervezet működik. Ezek a nyugati országokhoz hasonlóan nagyon sokféle feladatot látnak el, a karitatív tevékenységtől kezdve a már a szovjet korszakban is létező veteránegyesületeken át az emberi jogok érvényesítéséig. Ez utóbbiak különösen szálka a kormányzat szemében, ugyanis nem csak társadalmi kérdésekben (női egyenjogúság, kínzás, idegengyűlölet) hanem politikai ügyekben is a közfigyelmet felkeltően képesek véleményt nyilvánítani. A szólásszabadság és a gyülekezési szabadság kérdése pedig az elmúlt évek kormányzati centralizációs folyamatai miatt különösen érzékeny az orosz politikusok számára.

Egy emberi jogokkal foglalkozó szentpétervári egyesület képviselője az AP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „Az egyesület puszta fenntartásán kívül már nem is tudunk mást csinálni. Mára eljutottunk odáig, hogy csak a ránk vonatkozó törvények betartásával és bejelentési kötelezettségeink teljesítésével foglalkozunk.

De nem csak a jogi vagy politikai tevékenységet folytató csoportok állnak a hatóságok célkeresztjében, hanem a karitatív vagy környezetvédelmi szervezeteket is hasonló alapossággal vizsgálják. Becslések szerint idén már csak a jelenleg működő civil szervezetek mintegy negyede lesz képes megfelelni a jogszabályi követelményeknek, a többiek komoly bírságokra számíthatnak vagy tevékenységük felfüggesztésére kényszerülnek.

Az amerikai Human Rigths Watch nemzetközi szervezet adatai szerint az idei év első négy hónapjában már kb. 6.000 szervezet kapott az orosz hatóságoktól írásos figyelmeztetést és 2006 óta mintegy 2.000 civil szerveződés felszámolására került sor.

Putyin elnök kezdeményezésére még 2006-ban született az a jogszabály, amely a civil szervezetek tevékenységéről és pénzügyeiről szóló szigorú követelményeket kívánta minimalizálni a "külföldi befolyás" érvényesülését az orosz civil szférában. Elemzők szerint a törvény elfogadásának elsődleges indoka az volt, hogy az orosz kormányzat elejét vegye a volt szovjet tagköztársaságokban (Ukrajnában, Grúziában) lezajlott "színes" forradalmakhoz hasonló, alulról kezdeményezett társadalmi változásoknak.

A jelek szerint a civilek a közelgő elnökválasztástól sem remélhetik lehetőségeik jobbra fordulását: Dimitrij Medvegyev is támogatta a British Council oroszországi tevékenységének közvélekedés szerint elsősorban politikai okokra visszavezethető (és óriási diplomáciai botrányt kavaró) felszámolását. Az orosz nemzetbiztonsági szolgálatok vezetője pedig április elején a terrorizmus támogatásával vádolta meg a külföldi NGO-k orosz kéviseleteit.

  • kapcsolódó anyagok
CIVIL SZERVEZETEK
GYÜLEKEZÉSI JOG
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK