Gyorsított eljárás keretében tárgyalja a bíróság ezen a héten a Kozlowski ügyet. Ennek kapcsán kiderülhet, hogy az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat értelmében a megkeresett hatóság megtagadhatja-e a valamely másik tagállam hatósága által szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását.

2008. április 22., kedd – C-66/08 Kozlowski

A Tanácsnak az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározata értelmében a megkeresett hatóság megtagadhatja a valamely másik tagállam hatósága által szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, amennyiben a keresett személy a megkeresett hatóság tagállamában tartózkodik, illetve annak állampolgára vagy lakosa és ez az állam vállalja, hogy saját hazai joga szerint végrehajtja a büntetést vagy a szabadságelvonással járó intézkedést.

A lengyel állampolgárságú S. Kozlowski jelenleg Németországban tölti a csalás miatt rá kiszabott szabadságvesztés-büntetését. 2007. április 18-án egy lengyel bíróság európai elfogatóparancsot bocsátott ki S. Kozlowskival szemben egy korábban rongálás miatt Lengyelországban vele szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtása érdekében. S. Kozlowski azonban ez utóbbi büntetését is Németországban kívánja letölteni. Az európai elfogatóparancs teljesíthetőségét vizsgáló német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy S. Kozlowski annak ellenére Németországban tartózkodó vagy lakó személynek minősül-e a kerethatározat fent említett rendelkezésének alkalmazása céljából, hogy ott korábban csak megszakításokkal, illegálisan és bűncselekmények elkövetése céljából tartózkodott, jelenleg pedig szabadságvesztés-büntetését tölti. Igenlő válasz esetén ugyanis a német bíróság megtagadhatná az európai elfogatóparancs végrehajtását, és S. Kozlowski a Lengyelországban rá kiszabott szabadságvesztés-büntetést is Németországban tölthetné le.

Ez az ügy elsősorban azért érdekes, mert az Európai Bíróság azt gyorsított eljárás keretében tárgyalja, amely eljárási formát a Bíróság eddig mindössze három alkalommal alkalmazta.

2008. április 24., csütörtök – C-353/06 Grunkin és Paul

A német állampolgárságú Dorothee Paulnak és Stefan Grunkinnak 1998. június 27-én Dániában gyermeke született. A szintén német állampolgárságú gyermek nevének anyakönyveztetésére Dániában került sor, a gyermek vezetékneve pedig a két szülő vezetéknevének összekapcsolásából álló Grunkin-Paul név lett. A német anyakönyvi hivatal azonban megtagadta a gyermek Dániában kapott nevének elismerését arra hivatkozva, hogy a német jog szerint a gyermeknek nem adható az apa és az anya vezetéknevéből álló dupla családnév, és mivel a gyermek német állampolgár, így rá is a német névjog rendelkezései alkalmazandók. Az anyakönyvi hivatal döntésének jogerőssé válás esetén az lenne a következménye, hogy a gyermek Dániában bejegyzett neve nem egyezne meg a Németországban bejegyzett nevével. A szülők az anyakönyvi hivatal döntése ellen a német bíróságokhoz fordultak, az ügyben eljáró Amtsgericht Flensburg pedig előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál, mivel kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy összhangban van-e a közösségi joggal egy olyan szabályozás, amely egy uniós polgárt – akinek a szülei az Unió területén történő szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolták – arra kényszerít, hogy az EU különböző tagállamaiban eltérő vezetéknevet használjon.