A miniszterelnök a kormánykabinet ülésén aláírta a nemzetbiztonsági védelemről szóló kormányhatározat módosítását, amely alapján egyértelműbb lesz, hogy az önkormányzati szférában ez az együttműködés nem kötelező; a Fidesz azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.
Szilvásy György hangsúlyozta: nem történt tartalmi módosítás, ugyanakkor szerették volna, ha a napi jogi kérdésekkel nem foglalkozók számára is egyértelművé válik ez a kérdés. A Nemzetbiztonsági Hivatal hamarosan egységes eljárási rendben, azonos kérdésekkel fordul a nemzetbiztonsági védelmi körbe került önkormányzatokhoz, hogy amennyiben hajlandóak rá, egyeztessenek az együttműködésről.
A titokminiszter bejelentette: nyitottak a kormányhatározat alapjául szolgáló nemzetbiztonsági törvény módosítására, ha az ellenzéknek problémája van egyes rendelkezéseivel vagy a garanciális elemekkel. Szilvásy György hangsúlyozta: a kormány szerint a törvény megfelelő biztosítékot ad arra, hogy politikai, pártpolitikai célokból senkit nem lehet megfigyelni, lehallgatni.
Nemzeti, önkormányzati és a kormányzati érdek is, hogy az uniós pénzeket átláthatóan, törvényesen és tisztességesen használják fel. Most érkezik kétezer milliárd forint az önkormányzati szférába, ez adja az aktualitást – közölte a miniszter.
Kósa Lajos és Demeter Ervin (Fidesz) kedden a párt elnökségi ülését követően bejelentette: az önkormányzatok nemzetbiztonsági védelme miatt a Fidesz vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, vagy az érintett önkormányzati vezetők élnek panasszal a nemzetbiztonsági bizottságnál, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternél.
Szilvásy György ezzel kapcsolatban azt mondta, a kormány nyitott a szakmai szempontok figyelembevételére, de ha a nemzetbiztonsági törvénnyel 1995 óta nem volt alkotmányossági aggály, akkor valószínűleg most sem ez a probléma a jogszabállyal.
Kósa Lajos sajtótájékoztatóján elmondta: a nemzetbiztonsági törvény nem ad felhatalmazást a kormánynak arra, hogy a nemzetbiztonsági megfigyelést kiterjessze az önkormányzatokra, ahol választott képviselők ülnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény egyáltalán nem ad lehetőséget az önkormányzatok megfigyelésére, sem önként, sem kötelezően.
Kósa Lajos szerint a kormány azzal, hogy lehetővé tette, hogy – mint mondta – a választott képviselőket bírói felhatalmazás nélkül, az igazságügy-miniszter engedélyével lehessen megfigyelni, lehallgatni, náluk házkutatást tartani, azt üzeni, hogy mindent megtehet, amit akar, a hatalma megtartása érdekében.
Demeter Ervin hangsúlyozta: már Laborc Sándor Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói kinevezésekor is alapos volt a gyanú, hogy a kormány politikai célokra kívánja a felhasználni titkosszolgálatokat, ez most beigazolódott.
Mindkét fideszes politikus hangsúlyozta, hogy 2008. márciusa előtt az önkormányzatokra nem terjedt ki a nemzetbiztonsági védelem, csak a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok hivatalaira.
Arra a felvetésre, hogy Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter azt nyilatkozta, ő a kormányülésen nem hallott erről a kormányhatározatról, Demeter Ervin azt mondta: értesülései szerint államigazgatási egyeztetésen nem járt ez a határozat, minden jel arra mutat, hogy ez Szilvásy György és Gyurcsány Ferenc “közös szerzeménye”, rajtuk kívül nem tudott róla a kormány egyetlen tagja sem.
Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) társelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervekről szóló kormányhatározat kiegészítése támadás az önkormányzatok, a demokrácia ellen és arra kérik a kormányt, vonja vissza a kormányhatározatot és szüntesse meg az önkormányzatok számára “méltatlan helyzetet”.
Arra a kérdésre, fordulnak-e nemzetközi fórumhoz a történtek miatt, kijelentette: minden törvényes lehetőséget meg akarnak mozgatni, hogy “a példátlan és felháborító döntést a kormány visszavonja”, ezért azt is megvizsgálják, “milyen jogi útra lehet terelni az ügyet”.
A történtek előzménye, hogy Kósa Lajos és Demeter Ervin fideszes képviselők hétfőn interpellációt intéztek Szilvásy Györgyhöz, mert szerintük egy kormányhatározat módosítása lehetőséget ad az önkormányzatok és a politikai elit megfigyelésére. A miniszter a válasz érdekében múlt pénteken feloldotta a nemzetbiztonsági védelemről szóló kormányhatározat titkosítását.
Szilvásy György az interpellációra adott válaszában azt mondta, a nemzetbiztonsági védelem megállapodás alapján működik, és nem kötelező egyik hivatal, vagy szervezet számára sem. Demeter Ervin és Kósa Lajos szerint nem igaz, hogy az önkormányzatok megállapodás alapján kapnak nemzetbiztonsági védelmet, mert a kormányhatározat az önkormányzatokat a kötelezően megfigyelendő körbe utalja.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn este – a hírműsor MTI-hez eljuttatott összefoglalója szerint – Demeter Ervin, az Orbán-kormány titokminisztere azt mondta, pontatlanul fogalmazott, amikor azt állította, hogy a Fidesz korábban nem tudott az ezt lehetővé tevő kormányrendeletről, amelyet még Horn Gyula kormánya hozott. Az Orbán-kormány is foglalkozott az önkormányzatok titkosszolgálati megfigyelésével – ismerte el a volt miniszter.
