Már tizenegyen ratifikálták a Lisszaboni Szerződést

2008.04.28. BruxInfo

A portugál parlament szerdán, a dán és az osztrák parlament pedig csütörtökön ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. A német Bundestag szintén csütörtökön elsöprő arányban támogatta az uniós dokumentum megerősítését, amelyről a felsőház várhatóan május végén szavaz.

Bár a portugál ellenzék egy része – amely népszavazáson szerette volna megerősíttetni a Lisszaboni Szerződést – a szerdai parlamenti voksoláson nem támogatta a dokumentum ratifikációját, az igenek így is 208-21 arányú győzelmet arattak. A dán és az osztrák parlament csütörtökön adta áldását az uniós szerződésre. A dán törvényhozás 90-25 arányban támogatta a ratifikációt. Az osztrák felsőházban a szociáldemokraták, a konzervatív néppártiak és az ellenzéki zöldek támogatták, míg a szintén ellenzékben lévő két jobboldali párt, az FPÖ és a BZÖ nem adta áldását a dokumentumra. A teljes ratifikációhoz már csak az államfőnek kell aláírásával ellátni a szerződést, de ez már csak inkább formaságnak tekinthető. A Bizottság és a soros szlovén elnökség is közleményben üdvözölte a három ország ratifikációját.

A német parlament alsóházában, a Bundestagban csütörtökön 514-58-1 arányban hagyták jóvá a képviselők a Lisszaboni Szerződést. A szavazást megelőzően Angela Merkel német kancellár kiemelte, hogy az új szerződés jó Európának és „jó ennek az országnak a polgárainak”. A szerződés „megerősíti Németország hangját az Európai Unióban” – idézte a Bloomberg hírügynökség a kancellárt. A német felsőház május 23-án szavaz a dokumentumról, várhatóan szintén igennel.

Eddig összesen 11 tagállam ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. Ezek a következők: Magyarország, Málta, Szlovénia, Románia, Franciaország, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia, Portugália, Dánia és Ausztria. Ahhoz, hogy hatályba lépjen, mind a 27 tagállamnak meg kell erősítenie a dokumentumot. Eddig csak Írország jelezte, hogy népszavazás útján kívánja ratifikálni a szerződést, a többiek a parlamenti szavazás mellett döntöttek.

Alkotmánybíróság előtt a szerződés

Mindeközben a cseh szenátus csütörtökön 70-48-18 arányban úgy döntött, hogy felkéri az alkotmánybíróságot: vizsgálja meg, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e az ország törvényeivel. Miközben a cseh alsóház már megszavazta a dokumentumot, a felsőház addig nem veszi napirendre az ügyet, amíg az alkotmánybíróság nem hozza nyilvánosságra álláspontját. A felsőházi képviselők egyebek között az alábbi területeket ajánlották a taláros testület figyelmébe: egyes jogkörök átruházása az uniós intézményekre, a döntéshozatali rendszer alakulása, és az alapvető jogok chartájának jogi hatásai.

Egy friss felmérés szerint egyébként a csehek több mint fele (53%) úgy véli, hogy a parlamentnek támogatnia kellene a Lisszaboni Szerződést. Az adatokból kiderül az is, hogy a megkérdezetteknek csupán ötöde érti, hogy milyen következményekkel jár majd a szerződés hatályba lépése, egyharmaduk azonban nem érti a dokumentum tartalmát, másik egyharmad pedig elárulta: fogalma sincs arról, hogy miről is szól a szerződés.

A csehekhez hasonlóan várhatóan a német alkotmánybíróság is górcső alá veszi a Lisszaboni Szerződést. Miután a parlament alsóháza csütörtökön támogatta a dokumentum megerősítését, Peter Gauweiler konzervatív képviselő újfent bejelentette: szándékában áll az alkotmánybíróság elé vinni a szerződés ügyét. „Amit Brüsszel a hatáskörökben kapna, az nem összeegyeztethető a mi demokratikus elveinkkel” – idézte az EUobserver a politikus egyik nyilatkozatát.

A képviselő döntése egyik indokaként azt hozta fel, hogy a dokumentum életbe lépésével a német alkotmánybíróság elveszítené hatáskörei egy részét, s nem ellenőrizhetné a német polgároknak az alkotmány biztosította elidegeníthetetlen jogait. „A Lisszaboni Szerződéssel az ezen jogok feletti szuverenitás idegen bíróságokra szállna, melyek tagjai nem esküdtek fel az alkotmány védelmére. Ezt az alkotmány nem engedi meg ”– vélekedett a politikus. Peter Gauweiler várhatóan azt követően nyújtja be keresetét, miután a német felsőház is – várhatóan májusban – ratifikálta a dokumentumot.

Megfigyelők arra figyelmeztetnek: az, hogy a csehek és a németek is alkotmánybíróság elé utalták a Lisszaboni Szerződést, azzal is járhat, hogy az alapszerződés hatályba lépésének dátuma csúszni fog.

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EU-ALKOTMÁNY