Baka András: javítás a folyamatosság jegyében

2008.05.15. MTI

Javítás a folyamatosság jegyében - így összegezhető Baka András főbírójelölt programja, amelyet a parlament alkotmányügyi bizottságában ismertetett szerdán.

Az államfő jelöltje a szokásjognak megfelelően előadta programját a testület előtt, mintegy 40 percben, majd válaszolt a képviselők kérdéseire, ám személyéről nem szavaztak.

A különböző pártállású képviselők bizottsági megnyilatkozásaiból egyöntetűen érezhető volt az igény az igazságszolgáltatásban jelentkező problémák megoldására és kevés kivétellel a jelölt programjának támogatása.

Baka András azt hangsúlyozta: időszerűvé vált az 1997-es igazságügyi reform értékelése, elemzése és folytatása. A független, önmagát igazgató bírósági rendszernek meg kell felelnie a hatékonyság, professzionalizmus és számonkérhetőség követelményeinek is, továbbá javítani kell az átláthatóságot, nyilvánosságot. Eközben azonban nem szabad destabilizálni a működő rendszert. Javítani csak a folytonosság jegyében szabad.

A főbírójelölt a megoldandó problémák közül első helyre sorolta az ítélkezés gyorsítását, mert, mint mondta: az ésszerűtlenül hosszú ügyintézés valójában az igazságszolgáltatás egyfajta megtagadása a polgároktól. Az eljárások gyorsításáért csökkenteni kell az egyes bíróságok munkaterhei közötti területi különbségeket, erősíteni kell a vezetői munkát, jobban ki kell használni a belső erőforrásokat, és több külső forrásra is szükség van, hiszen a számvevőszéki jelentések szerint az igazságszolgáltatás alulfinanszírozott.

Az ítélkező munka minőségének javításáért a jelölt szerint új alapokra kell helyezni a bírói továbbképzés rendszerét.

Baka András szerint tarthatatlan, hogy ma egy bíró maga dönti el, hogy van-e szüksége továbbképzésre és mikor. Ugyanakkor a magasabb színvonalú ítélkezéshez az is elengedhetetlen, hogy a bírákat mentesítsék az adminisztratív terhektől. Ezzel kapcsolatban a jelölt egy uniós vizsgálat eredményét idézte, mely szerint a magyar bírák tevékenységének 70 százaléka nem kapcsolódik közvetlenül az ítélkezéshez.

A lehető legdrágább megoldás, ha a bíró titkári, ügyintézői munkát végez - jegyezte meg Baka András.

A jelölt fontos problémának nevezte a jogegység biztosítását, azaz, hogy az ügyeket az ország egész területén egyformán ítéljék meg a különböző bíróságok.

Az igazságszolgáltatás kiszámíthatósága függ ettől - fűzte hozzá Baka András, aki szerint az ítélőtáblák létrejöttével az egységes ítélkezési gyakorlat kimunkálása, továbbfejlesztése vált a Legfelsőbb Bíróság (LB) elsődleges feladatává.

Répássy Róbert, az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke az átláthatóság kérdéskörében szóvá tette: miképp lehet az, hogy nem ismerhető meg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) azon ülésének jegyzőkönyve, ahol meghallgatták a főbírójelöltet és szavaztak programjáról.

Mindannyian jobban járnánk, ha az OIT-ülés jegyzőkönyve nyilvánossá válna” - jegyezte meg.

Répássy Róbert szerint ma már senki nincs azon az állásponton, hogy az OIT-tal kapcsolatban minden maradjon a régiben, csak még nem kristályosodott ki, hogy pontosan milyen változásokra van szükség.

Hankó-Faragó Miklós, az alkotmányügyi bizottság szabad demokrata alelnöke arról beszélt: ma már senki nem vitatja, hogy szükség van az igazságszolgáltatási reform áttekintésére, értékelésére és megújítására, mert vannak problémák. Turi-Kovács Béla fideszes képviselő szerint Baka András programja hosszú évek óta az első olyan összefogott előadás a bizottság előtt, amelyben végre terítékre kerülnek a régóta lappangó problémák.

A parlament emberi jogi bizottságában szerda délután tartott meghallgatásán a főbírójelölt egy, a gyülekezési joggal kapcsolatos képviselői kérdésre válaszolva arról beszélt: ha ilyen ügyben panasz érkezik a strasbourgi bírósághoz, a testület elsősorban azt vizsgálja, arányos volt-e a tüntetőkkel szembeni fellépés, nem pedig azt, hogy bejelentett demonstrációról van-e szó.

Baka András szerint indokolt lenne a magyar gyülekezési jog megnyugtató rendezése.

Az iskolai elkülönítések ügyében a jelölt kifejtette, mindenki csak ellenezheti a tanulók faji alapú szegregációját, az viszont elfogadható, ha az elkülönítésre a gyerek érdekében, szigorú vizsgálatok után kerül sor, a rendszeres felülvizsgálat és integráció lehetőségével.

Baka András szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nagyon tágan értelmezhető jog, de azért a strasbourgi gyakorlat szerint is vannak határai, ilyen például az antiszemitizmus, illetve a holokauszttagadás.

A jelölt az emberi jogi bizottság ülésén megjegyezte: a nyilvánosságban hol az ítélőtáblák, hol egyes megyei bíróságok emberének, hol rendpártinak, hol pedig másmilyennek címkézik. Szerinte itt arról lehet szó, hogy Magyarországon sajátos helyzet alakult ki, melynek problémái rögtön rávetülnek arra is, aki a közéletbe belép.

Az államfő által a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki tisztségére jelölt Baka Andrást megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges, a szavazásra feltehetően még májusban sor kerül.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG