Egységesedik az EU külpolitikája

2008.05.22. Jogi Fórum / JG

Bár a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésére még várni kell, az Európai Unió keretein belül már megkezdődtek a közös európai külpolitikát irányító szerv feladatairól szóló tárgyalások.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése esetén felállításra kerül európai külügyi szolgálat és ezzel átalakul, egységesebbé válik az EU külpolitikája. Az Unió nemzetközi kapcsolatainak uniformizálására irányuló politikai akarat régóta létezik, a Lisszaboni Szerződés alkalmazása pedig megfelelő jogi alapot nyújthat ennek kidolgozására. Hosszú időbe telhet azonban a keretek konkrét tartalommal történő kitöltése, mert az alapokmány a tagállamokra és az uniós szervekre hagyta a külügyi szolgálat feladatainak pontos meghatározását.

Az európai diplomáciai testület és az általa működtetett kirendeltségek nem váltják fel a tagállamok harmadik országokban működő képviseleteit, hanem az EU sajátos nemzetközi jogalanyiságából fakadó érdek-képviseleti feladatainak ellátására szolgálják majd. Az EU képviseletek felállítása várhatóan segíti a tagállamokat saját külképviseleti rendszerük hatékonyabb újjászervezésében is. A tagállamok is kiemelten kezelik az ügyet, legalábbis erről árulkodik, hogy több állam- és kormányfő jelentette ki a kérdésről szólva, hogy a hazai diplomáciai kar legjobbjait kívánják delegálni az EU képviseleteibe.

A Tanács és a Bizottság már dolgozik a külügyi szolgálat feladatainak meghatározásán, a munka jelenlegi állásáról azonban nem sok értékelhető információ került eddig napvilágra. Több érdekelt szervezet, például az Európai Parlament is sérelmezi, hogy kimarad az előkészítő tárgyalásokból. Május elején az EP külügyi bizottsága felszólította a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyék átláthatóbbá és demokratikusabbá a tárgyalásokat és szerepének megfelelően a parlamentet is hívják meg az ezzel kapcsolatos ülésekre. Az EP számos tagja ugyanis úgy érzi, hogy nincsenek kellőképpen bevonva a tárgyalásokba, sokszor csak a szükséges döntést megelőző utolsó pillanatban értesülnek a fontos kérdésekről.

Nem dőlt még el például, hogy a külügyi szolgálat szervezetileg hova fog tagozódni az EU-n belül: valamelyik létező szervhez, így például a Bizottsághoz, vagy a Parlamenthez kapcsolódik-e, vagy azoktól teljesen független lesz. Ezen kívül az EP létre kíván hozni egy energiapolitikával foglalkozó főképviselői hivatalt és szeretnék, ha ez aktívan közreműködhetne a külügyi szolgálat munkájában. Fontos lenne továbbá elérni azt is, hogy az új hivatal felállításával egy kézben összpontosuljon az EU külföldi misszióinak irányítása, egyes vélemények szerint ugyanis jelenleg túl sok területen fedi egymást a Tanács és a Bizottság munkája (például csak Koszovóban öt EU misszió működik egyidejűleg).

A külügyi szolgálat tevékenységi körének meghatározása érzékeny feladat, mert az EU az elmúlt években több kérdésben is tevékenyen fellépett a nemzetközi színtéren és az új szervezeti rendszer hosszú időre meghatározza majd, hogy az egyes tagállamok milyen léptékben alakíthatják a közös európai külpolitikát. Brüsszel például már számos alkalommal felszólította a tagállamokat, hogy a szomszédos Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatokban ne térjenek el az uniós állásponttól. Kína felé az Unió általában a gazdasági kapcsolatok fontosságát kommunikálja, a tibeti helyzetet és az emberi jogok érvényesülésének hiányát elítéli, de egyelőre nincs napirenden szankciók alkalmazása.

Az elkövetkező években várható továbbá a 2003-ban elfogadott európai biztonsági stratégia felülvizsgálata és az EU égisze alatt működő különböző fegyveres testületek feladatainak tisztázása is. Az európai biztonságpolitikával kapcsolatosnak tartják sokan a fegyverexport szabályozására vonatkozó joganyag kidolgozását is. Ez egyelőre főként még tagállami hatáskörbe tartozik, az Európai Tanács által 1998-ban elfogadott az EU Fegyverexport Magatartási Kódex (amely közös normákat tartalmaz valamennyi EU Tagállam számára a hagyományos fegyverek eladásának lebonyolítására és korlátozására) alkalmazási köre jelenleg korlátozott.

Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért és szomszédságpolitikáért felelős biztos a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy még leglább két évbe telik kidolgozni az európai külügyi szolgálat feladatkörét. Előbb meg kell várni a Lisszaboni szerződés hatálybalépését, az európai uniós választásokat, az új Parlament és a Bizottság munkába állását és az új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatait is figyelembe kell majd venni, ezért 2010 előtt nem várható a külügyi szolgálat feladatainak meghatározása.

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI UNIÓ