Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Átfogó diszkriminációellenes irányelvet akar az EP

2008.05.21. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Jobb együttműködésre van szükség a tagállami és uniós szervek között az uniós esélyegyenlőségi előírások betartása érdekében - véli az EP, amely az összes megkülönböztetést tiltó, átfogó keretirányelvet akar. Támogatni kell a diszkrimináció bírósághoz forduló áldozatait - áll a jelentésben, amely szerint a roma közösségnek különleges szociális védelemre van szüksége.

Az esélyegyenlőség és a megkülönböztetés-ellenesség terén elért előrehaladásról (illetve az ezzel foglalkozó két EU-irányelv gyakorlatba történő átültetéséről) készített parlamenti jelentést Elizabeth Lynne (liberális, brit).

Az EP szakbizottságában, aztán a plenáris ülésen is arról bontakozott ki a legélesebb vita, hogy legyen-e egy horizontális (keret)irányelv, amely - összhangban az EU alapszerződésével - mindenféle (nem, faj, etnikum, vallás, hit, fogyaték, életkor, és szexuális irányultság miatti) diszkrimináció tilalmával foglalkozna. A szakbizottságban a szocialisták, a liberálisok és a zöldek a horizontális megközelítést támogatták, a néppártiak ez ellen szavaztak. (Ld. a vezérszónokok beszédeit a cikk végén.) Végül a plenáris ülésen is a keretirányelvet pártolók kerültek többségbe.

Az Európai Bizottságban eredetileg egy átfogó keretirányelvről volt szó, azonban - mivel a Tanácsban nem egyértelmű mindenekelőtt a szexuális orientáció és az életkor alapú diszkrimináció megítélése - elképzelhető, hogy a végleges irányelvjavaslat csak a megkülönböztetések egy szűkebb körére terjedne ki.

A jelentés vitájában mindenesetre a cseh biztos, Vladimir Špidla azt mondta, bármilyen döntést is hoz a bizottság a következő hetekben, a diszkrimináció minden formáját figyelembe veszik majd.

Ne legyen diszkrimináció-diszkrimináció

A parlament végül 369-297-18 arányban egy olyan módosítást fogadott el, amely szerint az EP„ emlékezteti a Bizottságot azon elkötelezettségére, hogy átfogó, a fogyatékosságra, a korra, a vallásra vagy meggyőződésre, valamint a szexuális irányultságra is kiterjedő irányelvet terjesszen elő, amellyel az EK-szerződés 13. cikke értelmében kiegészíti a megkülönböztetésellenességről szóló jogszabálycsomagot”. A parlament „megerősíti a különböző típusú megkülönböztetésekkel szembeni védelmi hierarchia megszüntetésének politikai, társadalmi és jogi kívánatosságát”, és „erősen hisz abban, hogy nincs értelme kiküszöbölni a megkülönböztetést egy területen, miközben azt lehetővé teszik egy másikon”. (Az EP többsége a néppárti módosító indítványokat elvetette.)

A testület „felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a megkülönböztetés-ellenes jogszabályok harmonizációjának megkönnyítése érdekében sürgősen dolgozzák ki a fogyatékosság fogalmának széles körű definícióját, amely a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezményen alapulna””.

Hiányos végrehajtás

A parlament „felhívja a tagállamokat, hogy jogalkotási gyakorlatukban vegyék figyelembe a megkülönböztetés különböző alapjait, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája felsorol”.

A jelentés megállapítja, hogy a meglévő irányelveket (2000/43/EK és 2000/78/EK) bizonyos tagállamok hiányosan ültették át. A szöveg „felszólítja az illetékes EU-s, nemzeti és helyi hatóságokat, hogy jobban hangolják össze a végrehajtásra irányuló erőfeszítéseiket”.

Segítség a bíróságon

Az EP szerint a megkülönböztetés miatti keresetindításra meghatározott határidő hiánya néhány tagállamban igen rövid határidőket eredményezett, ami akadályozhatja az áldozatokat a keresetindításban. „A tagállamoknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy a megkülönböztetés áldozatai a bírósági eljárásokban automatikus segítségben részesüljenek, szükség esetén a nemzeti jogsegélyrendszereken keresztül történő állami finanszírozással ”- így a jelentés.

A parlament azt ajánlja, „hogy a tagállamok és a Bizottság részesítsék megfelelő forrásokban és támogassák azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek a megkülönböztetéssel érintett csoportokat képviselik és azokat, amelyek a megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben a polgárok tájékoztatásával és jogsegélynyújtással foglalkoznak”.

Kisebbségek megkülönböztetése

A képviselők „úgy vélik, hogy a nemzetiségen vagy nyelven alapuló különböző bánásmód, amely objektíven és ésszerűen nem indokolható törvényes céllal, és nem is a megfelelő és szükséges módon valósul meg, faji vagy etnikai alapú, közvetett megkülönböztetést jelenthet, ami a 2000/43/EK irányelv rendelkezéseibe ütközik”.

A jelentés szerint „a kisebbségi közösségek, és különösen a roma közösség különleges szociális védelmet igényelnek, mivel a bővítés kapcsán a kizsákmányolás, megkülönböztetés és kirekesztés őket érintő problémája még súlyosabbá vált az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a foglalkoztatás és a nők jogainak területén”.

A parlament „javasolja, hogy a hátrányos helyzetű és roma gyerekek minőségi oktatáshoz való hozzáférése, a velük szemben alkalmazott indokolatlan fogyatékossá minősítés kapcsán külön figyelmet fordítsanak az oktatás területén tapasztalható diszkrimináció minden formája elleni küzdelemre”.

Magyar felszólalók

Bauer Edit (Szlovákia) a néppárti frakció vezérszónokaként azt mondta, pártja rendkívüli fontosságot tulajdonít az antidiszkriminációs politikának, de „annak is tudatában van, hogy törvényekkel sajnos nem lehet mindent megoldani”.

A képviselőnő szerint tény, hogy az európai jogalkotás hiányos, ugyanis az Európai Közösségekről szóló szerződés 13. cikkelyében felsorolt védett csoportok nem mindegyikének biztosít egyenlő jogokat. „Ennek áthidalását az Európai Néppárt azonban nem egy átfogó, nehezen alkalmazható, kevéssé hatékony irányelvben látja, hanem úgy érzi, hogy sürgősségi alapon, nem hierarchikus alapon az Európai Unióban élő 84 millió fogyatékos diszkriminációját szükséges európai direktíva segítségével megszüntetni, hogy a fogyatékkal élőknek ugyanazon jogaik legyenek unió-szerte” - fogalmazott Bauer Edit.

Kósáné Kovács Magda a szocialista frakció vezérszónokaként azt mondta, „a bővítéssel a diszkriminációs fenyegetettség új jelenségei is felerősödtek, például a sokszorosan hátrányt szenvedőké, napjainkban a romák megkülönböztetése egyre veszélyesebbé válik”. A képviselőnő emlékeztetett, az EP szakbizottságának többsége „a horizontális irányelv elfogadása mellett tette le a voksát”.

Kósáné hozzátette: „a szocialisták számára elfogadhatatlan, hogy akár az alapszerződésben, akár a majdani lisszaboni módosításban felsorolt megkülönböztetési tilalmak között bármilyen módon rangsort állítsunk fel. Nem vagyunk hajlandók mérlegelni, hogy kinek a sérelme nagyobb a fogyatékossággal élőké-e, a melegeké vagy az idős embereké”. A képviselő szerint a lehetséges jogi megoldás, hogy a Bizottság általános horizontális irányelvet javasol, ami „természetesen nem zárja ki, sőt szükségessé teszi az ágazati vagy más speciális szabályok megfogalmazását”.

Gurmai Zita (szocialista) szerint az európai értékek védelmét olyan jogi formába kell önteni, „amely garantálja a diszkriminációs alapok közötti különbségtétel megszüntetését, és átfogó védelmet biztosít”.

A képviselőnő úgy vélte, „minden tagállam érdeke, hogy a 2000/43-as és 2000/78-as EK-irányelvek minden rendelkezésének teljes mértékű, pontos és hatékony átültetéséről, valamint az irányelvek megfelelő gyakorlati végrehajtásáról gondoskodjanak oly módon, hogy a jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése a hátrányos helyzetű csoportok számára valódi előnyt jelentsen”.

  • kapcsolódó anyagok
ESÉLYEGYENLŐSÉG
EURÓPAI PARLAMENT
FOGYATÉKOSÜGY