Törvénymódosítás a közalkalmazottak jogállásáról

2008.05.21. MTI

Az MSZP üdvözli a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénymódosítási javaslatot, a Fidesz és az MDF ebben a formában nem tudja támogatni azt - derült ki a felszólaló képviselők szavaiból a javaslat keddi parlamenti általános vitájában. Az SZDSZ később alakítja ki véleményét.

Rózsa Endre (MSZP) üdvözölte a törvény módosítását, de hozzátette, hogy az előterjesztés nem teljes körű, ezért további módosítások benyújtására lesz szükség.

A képviselő kitért rá, hogy a módosítás foglalkozik a közalkalmazotti pályázatokra vonatkozó legfontosabb jogszabályokkal, a közalkalmazottak munkavégzésével, esetleges vezetővé válásuk lehetőségeivel. Megjegyezte, hogy a javaslat több pontjában módosítja, illetve szélesíti és kiterjeszti a jelenleg hatályos törvényt.

A szocialista felszólaló fontosnak nevezte, hogy ezután sikertelen pályázat esetén a pályázati anyagot vissza kell juttatni a pályázóhoz. Mint elhangzott, a pályázó által benyújtott személyes adathordozókat törölni kell, ha a pályázó nem veszi vissza azokat az elbírálást követő 90 napon belül, a gyakornokok mellé szakmai segítő személyeket neveznek ki, akik segíti őket és írásban értékelik a munkavégzésüket. Erre a gyakornok írásban észrevételt tehet. Rózsa Endre szerint a gyakornoki szabályzatban meg kell állapítani a szakmai követelmények részletes tartalmát, a gyakornok és a szakmai segítő kötelezettségeit. Hozzátette: a gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell, ha minősítésnél nem megfeleltet kap, akkor közalkalmazotti jogviszonya megszűnik.

Czomba Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a jogszabály 2002 óta 22-szer módosult. Ez alapján feltette a kérdést: hogy lehet bármiféle következetességet elvárni a jogalkalmazóktól, ha a törvényhez félévente-háromnegyed évente hozzányúlnak.

Az ellenzéki képviselő aggályainak adott hangot amiatt, hogy a minősítő lap alapján megfelelően lehet a közalkalmazott munkáját véleményezni. Az összeférhetetlenség szabályozásáról azt mondta, hogy annak sok elemét a köztisztviselői szférából vették át a közalkalmazotti szférába. Czomba Sándor sok helyen nem kellően átgondoltnak, hiányosnak, érthetetlennek és értelmezhetetlennek nevezte a javaslatot. Megemlítette azt is, hogy három tagú bizottság dönti el a magasabb vezető beosztású pályázó szakmai alkalmasságát, de a javaslatból nem derül ki, kötelező-e figyelembe venni a véleményüket. Ezek alapján úgy összegzett, hogy a Fidesz szerint a törvény nem alkalmas az általános vitára bocsájtásra.

Magyar Bálint (SZDSZ) hangsúlyozta: ezekbe a pozíciókba a lehető legrátermettebb embereknek kell kerülniük, de odavonzásuk nem pusztán anyagi kérdés, mert ebben az esetben megjelenik a biztonság problémája is. Megjegyezte: a biztonság sokszor szembekerül a teljesítményelvvel és a versenyszellemmel, így a szabályozás sokszor csúszkál egyik értéktől a másikig.

A volt oktatási miniszter feltette a kérdést: az Országgyűlés és kormány miként határozza meg, milyen ágazatokban és munkakörökben tartja jogosultak, hogy közalkalmazottként végezzék a munkájukat az ott dolgozók.

A liberális képviselő megemlítette, hogy a szocialista Filló Pállal együtt módosító javaslatot nyújtott be, amely alapján a kormány meghatározhatja egy ágazaton belül azokat a munkaköröket, amelyeket a fenntartók egységesen kivehetnek a közalkalmazotti jogviszony alól és hagyományos munkaviszonnyá alakíthatnak át. A törvénymódosításról azt mondta, az SZDSZ nyomon kíséri majd a módosító indítványokat és ennek nyomán alakítja ki, támogatja-e a végső szavazásnál a javaslatot.

Hock Zoltán (MDF) korrektnek nevezte a nyugdíj kérdésének rendezését. A Prémium Évek Programon viszont szerinte nem javít sokat a módosítás. A képviselő azt is helyesnek tartotta, hogy a törvény igyekszik pontosítani az összeférhetetlenségek eseteit.

Az ellenzéki képviselő meglepődésének adott hangot, hogy a törvénybe bevették a prémium feladat kitűzését, mert szerinte ez egy gazdasági társaságnál jól megfogalmazható, de egy oktatási intézmény esetében nehezen értelmezhető. Véleményét úgy összegezte, hogy az MDF nem fogja tudni támogatni a törvényt.

Tóth Tiborné (MSZP) szerint a törvényjavaslat keretében olyan új szabályozások születnek, amelyek egybevágnak az Új Tudás Programnak a pedagógusok és vezetők megbecsülésére vonatkozó részével. Hangsúlyozta, hogy a pedagógus a kulcsszereplője annak az iskolai munkának, amelynek minőségét javítani szeretnék a gyermekek esélynövelésének érdekében.

Véleménye szerint a mostani törvénymódosításban a teljesítményértékelési rendszereknek a minősítési szempontokkal való összekapcsolása válik lehetővé. Ezáltal egységesebbé teszik majd az iskolákban működő teljesítményértékelési rendszereket.

A gyakornoki tevékenység meghatározását Tóth Tiborné új jelenségnek nevezte a közoktatásban. Hangsúlyozta: az ő fizetésemelésükkel szeretnék elérni, hogy egyre több tehetséges fiatal kezdje pályáját a közoktatásban. Emlékeztetett arra, hogy az Új Tudás Program a kezdő pedagógusok bérét negyvenezer forinttal akarja megemelni.

Mandur László levezető elnök lezárta az általános vitát. Bejelentette, hogy a módosító javaslatok benyújtására az ülésnap végéig van lehetőség.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
JOGALKOTÁS