Környezetkárosításért büntetőjogi szankciók

2008.05.22. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az uniós környezetvédelmi előírások betartása érdekében a képviselők büntetőjogi felelősségre vonnák a szabályokat súlyosan megsértőket. Az EP-ben most elfogadott és a Tanáccsal korábban egyeztetett irányelv értelmében az EU összes tagállamában bűncselekménynek számítana a környezet súlyos károsítása.

A képviselők Hartmut Nassauer (néppárti, német) jelentésének nagy többségű elfogadásával egyetértettek abban az alapelvben, hogy a kormányoknak büntetőjogi intézkedésekkel kell fellépniük az olyan, akár szándékos, akár súlyosan gondatlan jogszabálysértésekkel szemben, amelyek súlyos sérülést okoznak, vagy károsítják a levegőt, a talajt, a vizeket, a növényeket, vagy az állatokat.

A jogszabály parlamenti vitájában a jelentéstevő azt mondta, az EU precedenst teremt, ez ugyanis az első alkalom, hogy a parlament egy átfogó jogszabályalkotás során a büntető jogszabályok alkalmazásáról szavaz. Nassauer úgy vélte, a büntetőjogi szankciókat később a környezetvédelmen kívüli területekre is ki lehetne terjeszteni.

Büntetőjogi szankció a közösségi jog megsértése esetén

A jelentés általános célja, hogy minden tagállam bűncselekménynek nyilvánítsa a környezeti károkat okozó magatartásokat. Más szóval, ha egy EU-tagállamban jelenleg egy a jogszabályban felsorolt cselekmény elkövetéséért polgári jogi felelősségre vonás, például bírság jár, ezen jogszabály hatályba lépését követően „célravezető, arányos és visszatartó erejű” büntetőjogi szankciókat kell majd alkalmazni.

A képviselők abban is egyetértettek, hogy az irányelv csak azokra a környezetvédelmi EU-jogba ütköző esetekre vonatkozna, amelyek szerepelnek a jelentéshez csatolt mellékletben.

Védett állat birtoklása és az ózonkárosítás is bűncselekmény lenne

Az alábbi tevékenységek bűncselekménynek számítanának, ha nagy valószínűséggel okoznak súlyos emberi vagy természeti károsodást.
  • a levegő, a talaj, a víz sugárzó anyagokkal történő szennyezése
  • szemét elhelyezése, nukleáris anyagok előállítása, tárolása és szállítása
  • a védett állat- vagy növényfajok birtoklása vagy elpusztítása
  • élőhelyek károsítása védett területeken
  • ózonkárosító anyagok gyártása, behozatala, forgalmazása

A Bíróság 2007. októberi döntése

Az EP további módosításokat javasolt az eredeti bizottsági javaslathoz képest azért, hogy az irányelv összeegyeztethető legyen az Európai Bíróság 2007-es döntésével.

A Bíróság szerint az EU csak akkor fogadhat el büntetőjogi szankciókat, ha erre „igazolható szükség” van, például a közös közlekedési és környezetvédelmi politika területén. A Bíróság döntése értelmében az EU nem határozhatja meg a büntetőjogi felelősségre vonás típusát és mértékét. A képviselők ezért kihagyták a bizottsági javaslat erre vonatkozó részét.

Az elfogadott szöveg szerint: „ez az irányelv kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikban büntetőjogi szankciókat írjanak elő a közösségi környezetvédelemi jog rendelkezéseinek súlyos megsértése esetére. Az irányelv nem írja elő, hogy az ilyen szankciókat vagy bármely más rendelkezésre álló bűnüldözési rendszert hogyan kell alkalmazni az egyedi esetekben.”

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szándékos cselekményekben bűnsegédként vagy felbujtóként való részvétel is bűncselekményként legyen büntetendő.

A tagállamoknak az irányelv hatályba lépését követő két éven belül kell átültetniük a rendelkezéseket saját jogszabályaikba.

  • kapcsolódó anyagok
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA