Már 14 tagállam jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést

2008.05.26. BruxInfo

A Bundestag után a német törvényhozás felsőháza, a Bundesrat is jóváhagyta pénteken a Lisszaboni Szerződést, ám a ratifikációt hátráltatja egy, az alkotmánybírósághoz benyújtott beadvány, amely a szerződésnek a német alkotmánnyal való összeegyeztethetőségét firtatja. Máskülönben a tagállamok több mint a fele már ráütötte a pecsétet a dokumentumra.

José Manuel Barroso bizottsági elnök pénteken nyilatkozatban gratulált Németországnak a Lisszaboni Szerződés parlamenti jóváhagyásához azt követően, hogy a törvényhozás felső háza, a Bundesrat is áldását adta a dokumentumra. A Bundestag április 24-én erősítette meg a szerződés, amit tavaly december 13-án írtak alá a tagországok vezetői.

A Lisszaboni Szerződés nem lett volna lehetséges Merkel kancellárasszony és a német elnökség elkötelezettsége és vezető szerepe nélkül ”– hangsúlyozta Barroso, hozzátéve, hogy ezzel a tagállamoknak már több mint a fele jóváhagyta a szerződést, amit reményei szerint a többiek is gyorsan követni fognak. A törvényhozási jóváhagyással azonban még nem ért véget a ratifikációs folyamat Németországban. Egy német keresztényszocialista képviselő ugyanis a karlsruhei központú alkotmánybírósághoz fordult annak megállapítása végett, hogy a szerződés összeegyeztethető-e a német alkotmánnyal. A verdiktig Horst Köhler német államelnök sem írhatja alá a ratifikációs okmányt.

Németország mellett 13 másik uniós tagállam már hivatalosan rábólintott a szerződésre, amit azonban kivétel nélkül minden EU-tagnak ratifikálnia kell ahhoz, hogy hatályba is léphessen. A ratifikálók: Magyarország, Szlovénia, Málta, Románia, Franciaország, Bulgária, Lengyelország, Ausztria, Szlovákia, Portugália, Dánia, Lettország és Litvánia.

Bár a ratifikáció eddig zökkenőmentesen haladt, miként arra az Europolitics című kiadvány összeállításában rámutat, azért még venni kell néhány nehéz akadályt az úton. Ezek közül a leglényegesebb az ír népszavazás, amit június 12-én tartanak. Az EU-t a 2005-ös francia és holland referendum negatív eredménye arra tanította, hogy tartson a népszavazásoktól, ráadásul az írek 2001-ben egy ízben már nemet mondtak a Nizzai Szerződésre.

Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a nemzetközi hitelválság is sokkal jobban sújtotta Írországot az átlagnál, miként Bertie Ahern eddigi miniszterelnök korrupciós botrány miatti lemondása sem kifejezetten segített az ügyön. Az ír agrártermelők kedélyeit pedig különösen borzolják azok a hírek, melyek szerint Peter Mandelson kereskedelmi biztos úgymond a mezőgazdasági ágazat számára kedvezőtlen, egyoldalú alkut készülne kötni a WTO-tárgyalások dohai fordulójában, amit Brüsszelben természetesen cáfolnak. A mérleg másik serpenyőjébe tartozik, hogy az ír kormány most indította el kampányát a szerződés mellett, amitől a támogatók számának emelkedésére számít.

Csehországban is az alkotmánybíróság előtt van már egy beadvány, ami a nemzeti alkotmánynak a Lisszaboni Szerződéssel való összeegyeztethetőségét firtatja. Ez és a csehek elnökségi tervei (Prága 2009. januárjától veszi át a soros elnökséget) potenciálisan késleltethetik a szerződés életbe lépését – mutatnak rá Brüsszelben. Ami nem szükségszerűen rossz hír mindenki számára, hiszen az Európai Parlamentben ülő egyes képviselők, mint a francia néppárti Alain Lamassoure úgy vélik, hogy ebben az esetben egy csomagban lehetne dönteni jövőre a júniusi EP-választásokat követően az uniós csúcsposztokról: a Bizottság elnökéről, az Európai Tanács állandó elnökéről, az EU kvázi külügyminiszteréről és az EP-elnökéről.

Belgiumban a képviselőház és a szenátus már túl van a ratifikáción, de az öt regionális és közösségi parlamentnek még jóvá kell hagynia a dokumentumot, ami talán még a nyáron megtörténhet. Cipruson az elnökválasztás késleltette a folyamatot, ami az Europolitics értesülése szerint az év vége feléig is elhúzódhat, bár várhatóan nem ütközik akadályba. Spanyolországban a márciusi általános választások léptek fel halasztó tényezőként és várakozások szerint októberben érhet véget a hivatalos jóváhagyás. Észtországban már január végén benyújtották a parlamentnek a ratifikációról szóló törvény tervezetét, amiről valószínűleg még májusban szavazni fog a törvényhozás. Finnországban júliusban várható a megerősítés. Görögországban pedig – ahol lényegében csak a kommunisták és az ortodoxok ellenzik a dokumentumot – júniusra ígérik a szerződés elfogadását.

Olaszországban – ahol előrehozott választásokat tartottak – még nem tudni, mikor kerítenek sort a ratifikációra, a voksoláson megerősödött Északi Ligáról ugyanakkor tudni lehet, hogy nem támogatja a szerződést. Luxemburg várhatóan júniusban, az alkotmányos szerződést korábban leszavazó Hollandia ősszel, Svédország pedig novemberben ratifikál.

Nagy-Britanniában az alsóház március 11-én adta áldását a szövegre, amely éppen a napokban kerül a Lordok Háza elé. Ha ott is megkapja a zöld jelzést, akkor a további formalitások elvégzését követően valamikor július közepén kaphatná meg a királynői jóváhagyást a Lisszaboni Szerződés.

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI TANÁCS
EURÓPAI UNIÓ