Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Adatvédelemből jeles

2008.05.26. Jogi Fórum / Antal Attila

Valamennyi Uniós polgár közül a magyarok tudják a legjobban, hogyan, mely intézményekhez fordulhatnak a személyes adataik védelme érdekében – ezt a közelmúltban készült több (hazai és külföldi) felmérés is alátámasztotta.

Az alábbiakban három vizsgálat (két külföldi és egy hazai) eredményeit mutatjuk be, s utalunk a kutatások elérhetőségére is.

Uniós mérleg

Az Európai Bizottság 2008 elején valamennyi tagállamban felmérte, hogyan értékelik a polgárok az adatvédelem helyzetét és mit tudnak a személyes adataik megóvásának lehetőségeiről. A vizsgálatok eredményeit két Eurobarometer-anyag foglalta össze: az egyik az állampolgárok aspektusából közelítette meg a témát, a másik pedig az adatkezelők oldaláról. A kérdések felében a magyarok az első három hely egyikén végeztek. Az adatvédelmi biztosról például az Uniós polgárok 28 százaléka hallott, Magyarországon ez az arány 46 százalékos. Minden száz megkérdezett közül európai átlagban 48 érzi úgy, hogy személyes adatai megfelelő védelmet élveznek – a magyarok 54 százaléka vallja ugyanezt. A különleges adatok (például az egészségi állapotra, vagy pártállásra vonatkozók) szigorúbb védelmének ismereteiben a magyarok a második legjobbak a 27 tagállam polgárai között.

Az adatvédelmi hatóságok ismertsége az Európai Unióban, forrás: http://ec.europa.eu/

Kapcsolat az adatvédelmi hatóságokkal az Európai Unióban, forrás: http://ec.europa.eu/

További „bizonyíték”

Az Európai Unió felmérése megerősíti a brit Privacy International és az amerikai Electronic Privacy Information Center 2007-es közös kutatásának eredményét. A 70 országban végzett vizsgálat a többi között megállapítja, hogy Európa "öregebb demokráciáiban" általában romlik az adatvédelem minősége, a fiatalabb demokráciákban viszont javul. Az Unióban Magyarország a második helyen áll, azonos pontszámmal a nemzetközi felmérésben legjobban szereplő Kanadával. A legjobb minősítést egyébként az Európai Unióban Görögország kapta, Magyarország és Románia "holtversenyben" második.

Az adatvédelmi értékelés szempontjai között volt például a munkahelyi ellenőrzés, a bűnüldöző szervek adatkezelése, a megfigyelések, az azonosító kártyák és a biometrikus azonosítók használata. A magyarországi eredményeket is kiemelő megállapítások a 70 országgal kapcsolatban már nem ennyire kedvezőek. A brit-amerikai felmérés szerint aggodalomra ad okot az adatbázisok gyorsan gyarapodó száma, az azonosító- és ujjlenyomat-rögzítő berendezések terjedése, mivel ezek alkalmazásakor a döntéshozók nem veszik tekintetbe, milyen hatást gyakorolnak velük az állampolgárok magánéletére. Az Unióban ebből a szempontból – a brit-amerikai kutatás szerint – az Egyesült Királyság áll az utolsó helyen.

Hazai tapasztalatok

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa megbízásából a Szonda Ipsos 2008. február 15. és 21. között személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 1000 magyarországi állandó lakhelyű felnőtt személy körében. A vizsgálatok (noha nem csak az adatvédelmi biztos tevékenységére korlátozódtak) hasonló tendenciákra mutattak rá, mint a fenti két felmérés.
Az ombudsmani tisztséget 1998-ban 15%, 2007-ben 32% említette mint olyan intézményt, amelyhez az állampolgár fordulhat, ha valamely intézmény részéről jogsérelem éri. Az ombudsmani tisztséget 1998-ban 65%, 2007-ben 79% ismerte legalább hallomásból.

Az általános ombudsmani tisztség a legismertebb: 72% hallott már róla. Az adatvédelmi és a kisebbségi biztos teljes ismertségi mutatója 59, illetve 57%-os, a zöld ombudsmané pedig 17%-os. A felnőtt lakosság 11%-a gondolja egészen biztosnak, további 28%-a pedig valószínűnek, hogy megkeresné az ombudsmant problémájával, ha jogsérelem érné. Az Országgyűlési Biztosok Hivatalának lakossági bizalom-indexe 52 pont, a harmadik legmagasabb 18 intézmény sorában.

Az alábbi adatok az Európai Uniós és egyéb külföldi vizsgálatok hazai vertikumát mutatják be, éppen ezért érdemes összevetni a külföldi eredményekkel.

forrás: Szonda Ipsos Kutatási jelentés: Az Országgyűlési Biztosok ismertsége és megítélése a magyar lakosságban, 2008. március

forrás: Szonda Ipsos Kutatási jelentés: Az Országgyűlési Biztosok ismertsége és megítélése a magyar lakosságban, 2008. március

Kérné-e ombudsman segítségét? (%)
 egész biztosan nemvalószínűleg nemvalószínűleg igenegész biztosan kérnéNA
férfi2020301120
2124261217
18-30 éves1821281321
31-45 éves1722311317
46-60 éves1826311213
60 év feletti291920824
legfeljebb 8 általános2620211022
szakmunkásképző2120281121
középiskola1925311015
főiskola, egyetem1022352013
szegény262021925
közepes anyagi helyzetű1923291218
jómódú1723341312
Budapest202125924
megyeszékhely1221322015
egyéb város2619261019
község2025281017
együtt2022281119

forrás: Szonda Ipsos Kutatási jelentés: Az Országgyűlési Biztosok ismertsége és megítélése a magyar lakosságban, 2008. március

forrás: Szonda Ipsos Kutatási jelentés: Az Országgyűlési Biztosok ismertsége és megítélése a magyar lakosságban, 2008. március

Vélemények az ombudsman intézményéről (%)
 egyáltalán nem ért egyet %inkább nem ért egyet %inkább egyetért %teljes mértékben egyetért %NA %
Jó, hogy vannak az ombudsmanok, legalább valaki a hatóságokat is rákényszeríti a törvények betartására.47383417
Az ombudsmanok működése hasznos, hiszen egy demokratikus államban szükség van arra, hogy minél több szervezet biztosítsa az emberek jogainak érvényesülését.311383017
Jó, hogy vannak ombudsmanok, mert egy hatóság nem teheti meg, hogy nem veszi figyelembe ilyen magas rangú személyek bírálatát.410382919
Az ombudsmanok működése felesleges, ha nem kötelezhetik a helytelenül eljáró hivatalokat döntésük megváltoztatására.2126221219
Az ombudsmanok működése nagyon sokba kerülhet, inkább ennél fontosabb célokra kellene fordítani az állampolgárok pénzét.192823822
Nincs értelme az ombudsmanok működésének, hiszen ők is a hatalom oldalán állnak és úgysem a kisembereken segítenek.263417519

forrás: Szonda Ipsos Kutatási jelentés: Az Országgyűlési Biztosok ismertsége és megítélése a magyar lakosságban, 2008. március

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ
OMBUDSMAN