Az Alkotmánybíróság május 27-én határozatot hozott a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény alkotmányosságáról. Az elbírált indítványok egy része a törvény egészével szemben fogalmazott meg alkotmányossági kifogásokat, másik része a bejelentési kötelezettségre, illetve a rendezvények feloszlatására vonatkozó szabályokat kifogásolta. A határozat előadói dr. Kukorelli István és dr. Paczolay Péter alkotmánybírók voltak.
1. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed továbbá az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is.
2. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény 6. §-ának alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésre okot adó esemény miatt nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt.
3. Az Alkotmánybíróság a határozat kihirdetésének napjával alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a gyülekezési jogról szóló törvény 14. § (1) bekezdésének „bejelentés nélkül, a 7. § a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően vagy” szövegrészét, amely alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartják meg.
A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a békés gyülekezés szabadsága a vélemények, álláspontok együttes megjelenítését szolgálja. Nem minősül gyülekezésnek a közterület korlátlan idejű igénybevétele, illetve a nem közös véleménynyilvánításra irányuló rendezvény.
A bejelentési kötelezettség a gyülekezési jog alkotmányos korlátjának minősül. A határozat értelmében a bejelentési kötelezettség a törvény hatálya alá tartozó valamennyi közterületi rendezvényre vonatkozik. Kivételt képeznek a spontán gyűlések, amelyek esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése. A bejelentés az úgynevezett gyors gyülekezések esetén is kötelező; a rendőrség akkor hozhat tiltó határozatot, ha fennáll a törvényi feltételek valamelyike (így például a rendezvény a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné). A rendkívül rövid időn belüli bejelentés esetén viszont – a tervezett helyszíntől, útvonaltól és létszámtól függően – kérdéses lehet, hogy a bejelentett időpontig biztosíthatók-e a közlekedési feltételek. A rendezvény rendkívül rövid időn belüli megtartásának tiltását ez a körülmény is indokolhatja.
Az Alkotmánybíróság határozata meghozatalakor tekintetbe vette a gyülekezési joggal kapcsolatos visszaélések veszélyeit. A hatóságok visszaélésszerű jogalkalmazásával szemben a törvény több jogorvoslati lehetőséget biztosít. A rendőrség jogalkalmazó tevékenységét a bíróság jogosult felülvizsgálni. A bírósági jogértelmezés irányadó a rendőrség számára. A joggyakorlat egységesítése csökkenti a jogbizonytalanság veszélyét.
Hasonlóképpen létező és nem elhanyagolható veszély, hogy egyes gyűlések kezdeményezői, szervezői, résztvevői visszaélnek a gyülekezési szabadsággal. Azonban az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a mindenkit megillető gyülekezési jog nem csorbítható azon az alapon, hogy néhányan esetleg visszaélnek vele. A mások alapvető jogait sértő, illetve közvetlenül veszélyeztető, törvényellenes gyűlésekkel szembeni fellépéshez a törvények megfelelő kereteket biztosítanak. A gyülekezési jogról szóló törvény alapján a nem békés rendezvényeket, gyűléseket fel kell oszlatni. A rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi kényszerítő eszközök alkalmazását a rendőrség intézkedéseinek ellenszegülőkkel szemben, a jogellenes magatartást tanúsító tömeg ellen tömegoszlatási eszközök vehetők igénybe. Ezen túlmenően közlekedési szabálysértések miatt felelősségre vonhatók azok a személyek, akik a rendőrség közreműködése nélkül veszik igénybe a közúti gépjármű-közlekedés útvonalait, vagy más módon nem tartják be a közlekedési szabályokat. Mindezekhez további szabálysértési és büntetőjogi szankciók kapcsolódhatnak.
A határozat rendelkező részének első két pontját az Alkotmánybíróság egyhangúlag fogadta el. A 3. ponthoz dr. Bihari Mihály, dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
A határozat teljes szövege megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján
