Alkotmánybírósági határozat a gyülekezési jogról szóló törvény alkotmányosságáról

2008.05.27. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság május 27-én határozatot hozott a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény alkotmányosságáról. Az elbírált indítványok egy része a tör­vény egészével szemben fogalmazott meg alkotmányossági kifogásokat, másik része a bejelentési kötelezettségre, illetve a rendezvények feloszlatására vonatkozó szabá­lyokat kifogásolta. A határozat előadói dr. Kukorelli István és dr. Paczolay Péter al­kotmánybírók voltak.

1. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed továbbá az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is.

2. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény 6. §-ának alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a kése­delmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésre okot adó esemény miatt nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt.

3. Az Alkotmánybíróság a határozat kihirdetésének napjával alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a gyülekezési jogról szóló törvény 14. § (1) bekezdésének „bejelentés nélkül, a 7. § a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően vagy” szövegrészét, amely alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartják meg.

A határozat indokolásában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a békés gyülekezés szabadsága a vélemények, álláspontok együttes megjelenítését szolgálja. Nem minősül gyülekezésnek a közterület korlátlan idejű igénybevétele, illetve a nem közös véleménynyilvánításra irányuló rendezvény.

A bejelentési kötelezettség a gyülekezési jog alkotmányos korlátjának minősül. A határozat értelmében a bejelentési kötelezettség a törvény hatálya alá tartozó vala­mennyi közterületi rendezvényre vonatkozik. Kivételt képeznek a spontán gyűlések, amelyek esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése. A bejelentés az úgynevezett gyors gyülekezések esetén is kötelező; a rendőrség akkor hozhat tiltó határozatot, ha fennáll a törvényi feltételek valamelyike (így például a rendezvény a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyez­tetné). A rendkívül rövid időn belüli bejelentés esetén viszont – a tervezett helyszín­től, útvonaltól és létszámtól függően – kérdéses lehet, hogy a bejelentett időpontig biztosíthatók-e a közlekedési feltételek. A rendezvény rendkívül rövid időn belüli megtartásának tiltását ez a körülmény is indokolhatja.

Az Alkotmánybíróság határozata meghozatalakor tekintetbe vette a gyülekezési joggal kapcsolatos visszaélések veszélyeit. A hatóságok visszaélésszerű jogalkalma­zásával szemben a törvény több jogorvoslati lehetőséget biztosít. A rendőrség jogal­kalmazó tevékenységét a bíróság jogosult felülvizsgálni. A bírósági jogértelmezés irányadó a rendőrség számára. A joggyakorlat egységesítése csökkenti a jogbizony­talanság veszélyét.

Hasonlóképpen létező és nem elhanyagolható veszély, hogy egyes gyűlések kez­deményezői, szervezői, résztvevői visszaélnek a gyülekezési szabadsággal. Azonban az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a mindenkit megillető gyülekezési jog nem csorbítható azon az alapon, hogy néhányan esetleg visszaélnek vele. A mások alap­vető jogait sértő, illetve közvetlenül veszélyeztető, törvényellenes gyűlésekkel szem­beni fellépéshez a törvények megfelelő kereteket biztosítanak. A gyülekezési jogról szóló törvény alapján a nem békés rendezvényeket, gyűléseket fel kell oszlatni. A rendőrségről szóló törvény lehetővé teszi kényszerítő eszközök alkalmazását a rend­őrség intézkedéseinek ellenszegülőkkel szemben, a jogellenes magatartást tanúsító tömeg ellen tömegoszlatási eszközök vehetők igénybe. Ezen túlmenően közlekedési szabálysértések miatt felelősségre vonhatók azok a személyek, akik a rendőrség köz­reműködése nélkül veszik igénybe a közúti gépjármű-közlekedés útvonalait, vagy más módon nem tartják be a közlekedési szabályokat. Mindezekhez további szabály­sértési és büntetőjogi szankciók kapcsolódhatnak.

A határozat rendelkező részének első két pontját az Alkotmánybíróság egyhangú­lag fogadta el. A 3. ponthoz dr. Bihari Mihály, dr. Bragyova András, dr. Holló And­rás és dr. Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

A határozat teljes szövege megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
RENDŐRSÉG