A kormány elfogadta a Polgári törvénykönyv tervezetét

2008.05.29. MTI

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta és elfogadta a Polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezetét; a javaslatot még tavasszal benyújtják az Országgyűlésnek.

A Ptk.-ról legkésőbb jövő év elején szavazhatnak a képviselők, s a törvény 2010-től hatályba is léphet.

Daróczi Dávid kormányszóvivő a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: az 50 éves Ptk. újrakodifikálásán tíz éve dolgoznak, egy éve pedig az interneten társadalmi vitára is bocsátotta a minisztérium a Ptk.-tervezetet.

A kormány elé benyújtott tervezetet, ami "már mindenben illeszkedik az 1990-es rendszerváltás utáni új polgári demokrácia elvárásaihoz", a társadalmi vitán született javaslatokat figyelembe véve készítették el - tette hozzá.

Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: az 1959-ben elfogadott Ptk.-t több mint százszor módosították már, az új kódex a tervek szerint 1.200 paragrafusával a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály lesz.

Mint mondta, az új Ptk. az üzleti élet jogát tekintve rugalmasabb, a versenyképességet elősegítő szabályokat kíván bevezetni, ennek érdekében például kodifikálja azokat a szerződéstípusokat - mint például a lízing- és faktoringszerződést -, amelyek léteznek ugyan, de még nem szerepelnek a hatályos Ptk.-ban.

Emellett bevezeti a magyar jogban eddig nem létező szerződésátruházást, amikor egy komplex szerződést a jogosulti vagy kötelezetti oldal egészében ruházza át harmadik félnek. Bevezetni javasolják a bizalmi vagyonkezelés konstrukcióját is.

Az új Ptk.-ban oldják a hatályos törvény indokolatlan megszorításait, eltérést nem engedő szabályait is: a jövőben a gazdasági élet szereplőire bízzák a ma még tiltott szerződésen alapuló haszonélvezetijog-átruházást.

Az új Ptk.-ban különös figyelmet szentelnek annak, hogy jobb helyzetbe hozza a jogalkotó a kiszolgáltatott helyzetben lévő szervezeteket és embereket. Példaként a szakállamtitkár a több tízezer mentálisan hátrányos helyzetben élőt érintő gondnokság szabályainak változtatását hozta fel. A jogszabály elfogadása után megszűnne annak a lehetősége, hogy általános jelleggel állapítsa meg a bíróság valaki korlátozottan cselekvőképes voltát.

Változtatást jelent az is, hogy a jövőben mindig bizonyítani kell a bíróság előtt azokat az életviszonyokat, amelyekben - ha a korlátozás elmarad - hátrányt szenved a kiszolgáltatott helyzetben élő. Megszűnne a végleges jogkorlátozás lehetősége, és az is, hogy nagykorú személy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá kerülhessen.

Bevezetnék az előzetes jognyilatkozat lehetőségét is, amikor valaki szellemi képességei birtokában előre nyilatkozhat arról, hogy ki legyen a gondnoka, vagy kerüljön-e szociális intézménybe, ha szellemi állapota hanyatlik.

Az új Ptk. foglalkozna azokkal az élethelyzetekkel is, amikor emberek, mikrovállalkozások kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.

Az általános szerződési feltételeket alkalmazó vállalkozásokat pedig köteleznék olyan honlap fenntartására, ahol megismerhetők a blankettaszerződés kikötései.

A szakállamtitkár szólt a sajtó-helyreigazítási perekkel kapcsolatos új szabályról is.

A tervezet egyértelművé teszi azt is, hogy akár hivatalos eseményről tudósít a sajtó, akár nyilvános eseményről, ahol megjelöli a forrást, idézi az elhangzottakat, nem vonható felelősségre azért, mert az általa idézett személy egy harmadik személyre nézve dehonesztáló dolgot mondott - mondta. Mint mondta, erre a szabályozásra azért volt szükség, mert a bírói gyakorlat nem volt egységes a kérdésben.

A szakállamtitkár elmondta: széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést folytattak, bíznak abban, hogy a Parlamentben az ellenzék is támogatni fogja az új Ptk. elfogadását.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
ORSZÁGHÁZ
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS