Az ORTT elmarasztalta az Echo TV Kibeszélő című műsorát

2008.06. 3. Jogi Fórum / ORTT

Az Országos Rádió és Televízió Testület hivatalból indított vizsgálat alapján meghozott határozatában megállapította, hogy az Echo TV Kibeszélő című műsorának 2008. február 11-i adása alkalmas volt arra, hogy a politikusok, országgyűlési képviselők egy csoportjával, a kormánypárti képviselőkkel, sőt az érintett politikai oldalon állók összességével szemben gyűlöletet keltsen.

A műsor közzététele ezáltal a Médiatörvénybe ütközött, ezért a Testület felszólította a műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló tartalom sugárzásától.

Az ORTT döntésének jogalapja a Médiatörvény alapelvi rendelkezése, miszerint "a műsorszolgáltató tevékenysége nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére". A Testület a határozat indokolásában kifejti, hogy a Médiatörvény gyűlöletbeszédet tiltó előírásának alkalmazásakor más mércét kell figyelembe venni, mint a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállása esetében. Az Alkotmánybíróság több esetben foglalkozott már a gyűlöletbeszéd jogi korlátaival, a Médiatörvény alapelvi rendelkezéseivel, és megállapította, nem minősül a véleménynyilvánítás alkotmánysértő korlátozásának, hogy a médiajog a büntetőjognál szélesebb körben engedi meg a gyűlöletbeszéd elleni hatósági fellépést. A Médiatörvény gyűlöletkeltést tilalmazó fordulata is azok közé a törvényi előírások közé illeszkedik, amelyekkel a jogalkotó az emberi méltóság és az Alkotmánybíróság által abból levezetett "közösségek méltóságának" védelmét szolgálja.

Az ORTT azt az értelmezést követte, amely szerint a Médiatörvény a szankció kiszabását akkor is lehetővé teszi, ha a vizsgált magatartás egyébként a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállását nem meríti ki.

A vizsgált műsorban az indulataitól fűtött néző az értelemre ható - akár radikálisan kritikus hangvétellel is jogszerűen kifejthető - érvek helyett olyan szélsőséges megjegyzésekre ragadtatta magát, amelyek az érzelmek felkorbácsolására irányultak azzal, hogy a betelefonáló a kormánypárti képviselők "lámpavasra szedésének", "kalasnyikov elé szedésének", illetve "agyonlövésének" helyeslésén túl, ebben még személyes részvételére is ígéretet tett.

A műsorszolgáltató felelősségét ezzel összefüggésben nem a gyűlölködő megszólalás maga, hanem az alapozza meg, hogy a szóban forgó vélemény teljes egészében, akadálytalanul juthatott el a nézőkhöz, a műsorvezető nem állította meg a gyűlölködés kifejtésében a heves indulatoktól vezérelt hozzászólót, és a későbbiek során sem enyhítette az elhangzottak gyűlöletkeltő hatását. A műsorvezető megjegyzései ugyanis nem minősíthetők a szélsőséges hozzászólás ellensúlyozásának, de még érdemi elhatárolódásnak sem, mivel az által használt szavak, hangsúlyozás és arcjáték mind azt az érzetet erősíthette a nézőkben, hogy lelkiismerete szerint egyetért a betelefonálóval.

Hozzájárultak a műsor gyűlöletkeltő hatásához a képernyőn megjelenített nézői üzenetek is. Az idézett sms-ek közös jellemzője, hogy lázongó, indulatos hangvétellel szólítanak fel a támadott személyek erőszakos eltávolítására. A műsorszolgáltató felelőssége ebben a körben is fennáll, hiszen minden eszköz adott volt számára, hogy a hozzá beérkező nézői véleményeket moderálva, a Médiatörvény előírásaira figyelemmel tegye közzé.

A műsorban elhangzott nézői kijelentések, a műsorvezető azokat nem ellenpontozó magatartása, valamint a beszélgetést kísérő sms-ek alapján a Testület megállapítja, hogy a műsorszám összességében alkalmas volt meghatározott csoport elleni gyűlöletkeltésre, ezzel pedig a műsorszolgáltató megsértette a Médiatörvény 3. § (2) bekezdését.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
ORTT
GYŰLÖLETBESZÉD