Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Törvénymódosítás az esélyegyenlőség növeléséért és a pedagógusok munkájának elismeréséért

2008.06. 4. Jogi Fórum / Oktatási és Kulturális Minisztéium

A Parlament által hétfőn elfogadott törvénymódosítás megteremti a jogi kereteket ahhoz, hogy minden gyermek, minden tanuló lehetőséget kapjon a sikeres iskolakezdéshez és az iskola sikeres befejezéséhez.

A törvénymódosítás alapján új többcélú intézmény létrehozására nyílik lehetőség azokon a településeken ahol az alacsony gyermeklétszám miatt nincs lehetőség önálló bölcsődei csoport, önálló óvodai csoport kialakítására. Az új intézmény az egységes óvoda-bölcsőde, amely befogadhatja az óvodás gyermekek mellett a két évesnél idősebb bölcsődés korú gyermekeket is.

A sikeres iskolakezdés előfeltétele, hogy a gyermek minél hosszabb ideig óvodába járjon. A gyakorlat azt igazolja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, az átlagosnál szegényebb szociális helyzetben lévő családokból, ahol a szülők iskolázottsága is alacsony a gyermekek nem, vagy csak rövid ideig járnak az óvodába. A javaslat bevezeti az óvodáztatási segélyt, amelyre akkor válik jogosulttá a szülő, ha halmozottan hátrányos helyzetű gyermekét három vagy négy éves korában beíratja az óvodába.

Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kaptak azok az esetek, amikor a tanuló erőszakos magatartása megzavarta az iskola életét, lehetetlenné tette tanulótársai részére a nyugodt tanulást. Az új rendelkezések alapján a szülő kötelezhető arra, hogy ilyen esetben vigye el gyermekét az iskolapszichológushoz és vegye igénybe gyermeke a részére ajánlott fejlesztő foglalkozásokat. A törvénymódosítás nem érintette az iskoláknak azt a jogát és kötelezettségét, hogy indokolt esetben kérje a családvédelemmel foglalkozó szervek, a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek, legsúlyosabb esetben az ügyészség, a rendőrség segítségét.

Az elmúlt évben nem egy esetben okozott problémát, hogy meghatározott településen nem biztosítják az óvodai szolgáltatás igénybevételét, illetve nincs olyan általános iskola, amely ellátná az úgynevezett kötelező felvételi feladatokat. Az Oktatási Hivatal arra kap felhatalmazást a törvényben, hogy kijelölje azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek, illetve a tanuló felvételét. A kijelölés költségeit annak az önkormányzatnak kell megfizetnie, amelyik nem gondoskodott az óvodai nevelés, illetve az iskolai oktatás megszervezéséről.

Az Oktatási Hivatal megállapíthatja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét, ha hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Ilyen döntést a Hivatal a szülő kérelmére hozhat.

A javaslat elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt arra, hogy meghozza azokat a szükséges intézkedéseket, megalkossa azt a rendeletet, amely biztosítja, hogy azok a pedagógusok, akik átlagon felüli teljesítményt nyújtanak nagyobb jövedelemre tegyenek szert. Ugyancsak a Kormány szabályozhatja a törvény új felhatalmazása alapján a pályakezdő pedagógusok átlagostól eltérő díjazását.

  • kapcsolódó anyagok
GYERMEKJOGOK
ORSZÁGHÁZ
ÖNKORMÁNYZATOK
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS