Széles körű konszenzust igényel a bíróságok problémáinak megoldása

2008.06. 5. MTI

A bíróságok reformjával kapcsolatos lehető legszélesebb körű konszenzus kialakítása a célja annak a programnak, amely parlamenti és kormányzati szakemberek, bírósági vezetők, jogászok részvételével szerdán kezdődött el a Transparency International Magyarország (TI) szervezésében - mondta a TI ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

Alexa Noémi elmondta: az igazságszolgáltatás független hatalmi ág, szervezetét, működését az alkotmány és kétharmados törvények szabályozzák, tehát a változtatáshoz széles körű társadalmi, szakmai és politikai konszenzus szükséges. A TI célja, hogy minél több fórumon vitassák meg a bíróságok működésével kapcsolatban felmerült problémákat és létrejöjjön a különböző szereplők közötti egyetértés.

A program ősszel regionális rendezvényeken folytatódik az ítélőtáblák, illetve megyei bíróságok, továbbá ügyészek, ügyvédek, és civil szakértők bevonásával. Többek között arra keresik a választ, hogy milyen és mekkora változtatásokat bír el a jelenlegi rendszer.

A TI közelmúltban elvégzett világméretű felmérése az igazságszolgáltatásban fellelhető korrupcióval kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy a legfontosabb a rendszer átláthatósága és számonkérhetősége, de nagy figyelmet kell fordítani a bírák munkafeltételeire is.

Az átláthatóság követelményét már a bírói kinevezéseknél érvényesíteni kell. A szakember szerint a magyar rendszerben például problematikus, hogy bár elvárják a versenyvizsgát a bírói posztra jelentkezőknél, de annak eredménye nem köti a döntéshozókat, így nem lehet egységes a kinevezések gyakorlata, szubjektív elemek is érvényre juthatnak.

A bírói előmeneteli rendszerben is fontos az országszerte egységes, átlátható feltételek megteremtése. Magyarországon azonban ez szinte megyénként változik. Alexa Noémi szerint az sem helyeselhető, hogy a bírói karrierben csak a vezetői kinevezés jelent előrelépést, a rendszer nem honorálja kellőképpen a több évtizedes gyakorlattal rendelkező elsőfokú bírák teljesítményét. A vezetői kinevezéseknél viszont nem vizsgálják a rátermettséget, a vezetői képességek meglétét.

A bírói munkafeltételek körében fontos az infrastrukturális, számítógépes ellátottság, a megfelelő elhelyezés, a megfelelő számú segítő, jogi asszisztens közreműködése, de külső források bevonása nélkül is javítható a magyar bírák jelenlegi helyzete, ha a munkaterhekben jelentkező szélsőséges területi egyenetlenségeket sikerül mérsékelni. A TI kiemelt jelentőséget tulajdonít még a bírói továbbképzés fejlesztésének.

A szerdai kerekasztal-beszélgetést Mezey Barna, az ELTE jogi karának dékánja nyitja meg, előadást tart Fleck Zoltán jogszociológus és Hack Péter jogász, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának volt elnöke.

A résztvevők között van több ítélőtábla és megyei bíróság vezetője, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Szelényiné Roszik Erzsébet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője, Avarkeszi Dezső, az igazságügyi minisztérium államtitkára, Gadó Gábor szakállamtitkár, a parlament alkotmányügyi bizottságának tagjai közül Balsai István fideszes, Bárándy Gergely szocialista, Hankó Faragó Miklós szabad demokrata és Salamon László kereszténydemokrata képviselő, a Legfőbb Ügyészség egyik munkatársa, Kádár András, a Helsinki Bizottság, Kárpáti József, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi és Jogvédő Iroda, Sántha György, az Antikorrupciós Koordinációs Testület szakembere, Szabó Máté ombudsman, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet képviseletében, Virág György, az Országos Kriminológiai Intézettől, továbbá Baka András volt strasbourgi bíró, és magyar főbírójelölt, illetve Solt Pál korábbi főbíró, jelenleg a bíróképző akadémia vezetője.

Alexa Noémi elmondta: a szerdai konferencia résztvevői nagyon nyitottan reagáltak a TI kezdeményezésére. Az igazságszolgáltatás problémáinak megoldása szempontjából most a legfontosabb a széles körű, jól megalapozott konszenzus kialakítása.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ÜGYVÉDSÉG
OIT
EKINT
HELSINKI BIZOTTSÁG