Elfogadták a tagállamok az illegális bevándorlókról szóló jogszabálytervezetet

2008.06. 6. BruxInfo

Öt éven át nem térhet vissza az Európai Unióba az, akit illegális tartózkodás miatt kitoloncoltak valamely tagállamból. Hazájukba történt visszaküldésük előtt az ilyen személyek 6, együtt nem működés esetén akár 18 hónapig is őrizetben tarthatóak.

Az illegális bevándorlók visszafordításának, illetve a vonatkozó közös normáknak és eljárásoknak az EU-szintű rögzítése sok hónapra visszanyúló folyamat, és bizottsági részről hangsúlyozzák, hogy mindez annak az átfogóbb "bevándorlási csomagnak" a része, amelynek kiteljesítése a júliusban kezdődő francia EU-elnökség egyik kiemelt prioritása. Ez utóbbi a tervek szerint egyaránt magában foglal majd intézkedéseket a legális és az illegális bevándorlók ügyeinek kezelésére, mintegy világossá téve, mire számíthat az, aki szabályosan, és aki szabályellenesen közelít az Unió országaihoz.

Az "illegálisak" kapcsán a miniszterek által most elfogadott - de az Európai Parlament által még jóváhagyást igénylő - jogszabálytervezetből az elmúlt hetekben annyi már eldőlt, hogy a jogellenes tartózkodáson ért személy elviekben választhat az önkéntes visszatérés, vagy a kitoloncolás között. Az utóbbi esetben azonban 5 éven keresztül nem kaphat beutazási engedélyt egyik uniós tagországba sem, és amíg a kitoloncolási eljárás tart, őrizetben helyezik. Alaphelyzetben ez hat hónapig is elhúzódhat, sőt, amennyiben az érintett személy nem mutat együttműködést, végletes esetben 18 hónapig is terjedhet.

Bizottsági és tanácsi források ennek kapcsán visszatérően különbséget tesznek menekültek, és a jogellenes bevándorlók között, hangsúlyozva, hogy amíg az előbbiek védelemre szorulnak - és ezt meg is kapják -, addig az utóbbiak a szabályok megkerülésével gazdasági előnyökért próbálnak EU-országokba bejutni, vagy ott az engedélyezettnél hosszabb ideig tartózkodni. Ráadásul "lebukásuk" után sokszor elzárkóznak minden együttműködéstől, megtagadják, hogy származásukról tájékoztassanak - személyi dokumentumokkal általában eleve nem rendelkeznek -, akad, hogy még anyanyelvét is igyekszik elfedni. Ilyen esetekben a származási ország kiderítése gyakran elhúzódó folyamat, ez teheti szükségessé a kivételesen hosszú fogva tartást, amire pedig önmagában azért van szükség, mert ellenkező esetben fennáll annak veszélye, hogy az érintett személy más EU-országokban is próbálkozni fog. Bizottsági részről arra is felhívják a figyelmet - csütörtöki luxembourgi sajtóértekezletén Jacques Barrot EU-biztos külön is kihangsúlyozta -, hogy a tolonc-eljárás során külön figyelmet fordítanak majd az úgynevezett "sebezhető személyek" (mindenekelőtt kísérő nélküli kiskorúak) helyzetére.

A jogszabálytervezet elfogadását a belügyminiszterek csütörtöki luxembourgi tanácsülése előtt voltaképpen egyetlen részletkérdés hátráltatta: annak kimondása, vajon a tolonc-eljárásnak alávetett személy élvezhet-e ingyenes jogsegély-szolgálatot? Főként polgárjogi szervezetek, valamint európai parlamenti képviselők erőteljesen lobbiztak azért, hogy a leendő új európai jogszabály rögzítse ezt is, és törekvésüket egyes - jellemzően illegális bevándorlóktól kevésbé sújtott - tagállam is támogatta. Migrációs célországok ugyanakkor vonakodtak ilyen kitételt magukra venni - Málta, ahova tömegesen érkeznek Afrikából illegális úton bevándorlók, egyértelműen elzárkózott előle -, így végül az a kompromisszumos formula került a szövegbe, amelyik az egyes tagállamok nemzeti gyakorlatától függően lehetővé teszi, hogy érintett személyek ingyenes jogsegélyben részesülhessenek. Ezt egészítette ki az Európai Bizottság azon gesztusa, miszerint Brüsszel az ingyenes jogsegély-szolgálat pénzügyi terheinek könnyítésére kész különleges "európai alapot" létrehozni, amihez az erre rászoruló tagországok férhetnek majd hozzá. (Sajtóértekezletén Barrot egyelőre kitért az elől, hogy részletezze az alap igénybevételének pontos mikéntjét.)

A miniszterek egyetértése annyit jelent, hogy a tagországok oldalán lezárult a vita a leendő új jogszabályról. A labda most az Európai Parlament térfelén van, amelynek egyetértési joggal bír a tervezet kapcsán, de szlovén elnökségi részről hangoztatták, hogy az eddigi egyeztetések során parlamenti részről nem jeleztek nehézséget. Mindez elvben azt jelentheti, hogy ha minden jól megy, akkor az Európai Parlament június 17-i plenáris ülésén első olvasatban elfogadhatják a jogszabálytervezetet.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
MIGRÁCIÓ