Nagy Imre-per, 1958 - Megkezdődött a hangfelvétel nyilvános lejátszása

2008.06. 9. MTI

Nagy érdeklődés mellett megkezdődött a Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai perének hanganyagát tartalmazó felvétel nyilvános lejátszása a Nyílt Társadalom Archívum és az 1956-os Intézet szervezésében Budapesten hétfőn; a kétszáz személyes teremben az érdeklődők meghallgathatják a bírósági eljárás egyes részeit, olyan időbeosztásban, ahogyan annak idején a valóságban lezajlott.

Az 1958. június 9-15. között megrendezett koncepciós per a hétfőn lejátszott hangfelvételek tanúsága szerint azzal kezdődött, hogy a bírói tanács elnöke, Vida Ferenc államtitkokra hivatkozva elrendelte a zárt tárgyalást. Ez ellen Nagy Imre felemelte szavát, arra hivatkozva, hogy a hazai és a nemzetközi közvéleménynek joga volt a tájékozódáshoz ebben az ügyben. és azt is fontosnak tartotta, hogy legyen publikus az ő véleménye is a forradalommal és előzményeivel kapcsolatban.

Nagy Imre a gyorsított eljárással sem értett egyet, elmondásából kiderült, hogy nem látta saját peranyagát az utóbbi tíz hónapban, ügyvédjének pedig három nap alatt kellett a nyolckötetnyi irathalmazban kiismernie magát.

A kérelmet Vida Ferenc elutasította, majd ismertette a vádpontokat a nyolc vádlottal szemben: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ezzel ellenséges politikai csoportosulás létrehozása.

Tildy Zoltán korábbi köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány kisgazdapárti államminiszterét azzal is vádolták, hogy aktívan közreműködött a forradalom jobbratolódásában, ezzel célja a "burzsoá restauráció" volt. Kopácsi Sándorral, a nemzetőrség helyettes parancsnokával szemben az volt a vád, hogy "dezorganizálta a magyar hadsereget", és részt vett az "ellenforradalom" felfegyverezésében. Ugyanez volt a vád Maléter Pál Nagy Imre honvédelmi minisztere ellen, akit még azzal is megvádoltak, hogy egy angol attasénak titkos adatokat szolgáltatott ki a magyar hadseregről.

Király Béla nemzetőrparancsnokot és Szilágyi Józsefet, Nagy Imre miniszterelnöki titkárságvezetőjét szintén ezzel vádolták meg, ám Király külföldre távozott, Szilágyit pedig addigra gyorsított eljárás után kivégezték. Gimes Miklós újságíróval szemben ugyanakkor azt is felhozták, hogy az "ellenforradalom" leverése után illegálisan szervezkedett a Kádár-rendszer ellen, többek között az Október 23. című lapot is ő szerkesztette.

A digitalizált felvétel tanúsága szerint a per érdemi tárgyalásának kezdetén a vádlottakat kikísérték a teremből, közülük egyedül Nagy Imre maradt a teremben. Ekkor elmondta, hogy bűnbaknak érzi magát, akit mások cselekedeteiért is felelősségre vonnak. Az is kiderült, hogy a volt miniszterelnök nem ismerte a jogi procedúra menetét, a bírótól a tárgyalás kezdetén kért felvilágosítást erről.

Hétfő délelőtt Nagy Imre 1958. február 5-én tett vallomását játsszák le. Ezt a tárgyalás jegyzője olvasta fel. A hangfelvételen jól hallható, hogy Nagy Imre néhányszor kiigazítást kért, mert a jegyzőkönyv nem tartalmazta pontosan korábbi vallomását. A kétórás felvétel után délután következik Nagy Imre kihallgatása, amelyen egyebek mellett kivizsgálták Nagy Imrének a Petőfi Körrel és az ellenzéki írókkal kialakított kapcsolatát, az október 28-ai memorandumát, amely először ismerte el az eseményeket nemzeti felkelésnek, valamint a koalíciós kormány megalakulásának körülményeit 1956 novemberének első napjaiban.

A hangfelvétel lejátszásának első fél órájában - mások mellett - jelen volt Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin és Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit, valamint az 1956-os Intézet igazgatója, Rainer M. János.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS