Kartellben őröltek a malmok?

2008.06.10. Jogi Fórum / GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított 11 malomipari vállalkozás ellen. A gyanú szerint a vállalkozások felosztották egymás között a hazai lisztpiacot.

A GVH 2008. június 3-án előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartotta az Abo Holding Vagyonkezelő Zrt., a Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt., az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt., a Gyermely Élelmiszeripari Zrt., a Hajdúsági Gabonaipari Zrt., a HEFELE Malomipari Kft., a Júlia-Malom Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. valamint a Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. székhelyén. A versenyhatóság ezen vállalkozásokon túl három másik cégre, a Diamant International Malom Kft-re, a Pannonmill Malomipari Zrt-re valamint a Sikér Malomipari Feldolgozó és Kereskedelmi Kft-re is kiterjesztette az eljárást.

A GVH rendelkezésére álló információk szerint, az eljárás alá vont magyarországi gabonafeldolgozó vállalkozások 2004-től napjainkig több alkalommal, különböző helyszíneken (vidéki hotelekben, panziókban, illetve a vállalkozásoknál) folytattak tárgyalásokat, kötöttek két és több oldalú megállapodásokat, a magyarországi lisztpiac felosztásról. Egyeztettek továbbá bizonyos gabonaipari (jellemezően liszt) termékek esetében minimálárak alkalmazásáról és tervezett áremeléseik mértékéről és időpontjáról.
A malmok feltételezett piacfelosztó és minimálár meghatározó magatartása feltehetően kiterjedt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által 2007-2008-ban az élelmiszerek (köztük malomipari termékek) beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokra is.

A rendelkezésre álló adatok szerint az eljárás alá vont vállalkozások tárgyalásokat folytattak egy közös pénzügyi alap létrehozásáról is, mely a külföldi (többek között EU tagállami) gyártók pénzügyi kompenzációját szolgálta volna, azoknak a magyar piactól való távoltartása érdekében. Ezen feltételezett tárgyalások alkalmasak lehettek arra, hogy a kartellben részt vevők esetében stabilizálja azok magyarországi piaci részesedését, és egyben gátolja az új szereplők piacra lépését. A vállalkozások magatartása ezért az EU-ban működő versenytársak kikapcsolásával vagy az ezzel való fenyegetéssel hatást gyakorolhat az unión belül folyó verseny szerkezetére is.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint ezen eljárásokra biztosított időtartam 180 nap, amely azonban – az ügy bonyolultságától függően – két alkalommal ugyanekkora időtartammal meghosszabbítható.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZBESZERZÉS
VERSENYJOG
EURÓPAI UNIÓ
GVH