Jelentős változások a fogyasztóvédelmi törvényben

2008.06.11. Jogi Fórum / FEOSZ

Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta a fogyasztóvédelmi törvény módosítását, amely jelentős változásokat eredményez.

A módosítások egy része a békéltető testületi eljárás szabályait érinti. A jövőben a vállalkozások fogyasztói jogvitáik rendezéséhez nem vehetik igénybe a testületek segítségét, módosul ugyanis a fogyasztó fogalma. Szemben a jelenlegi gyakorlattal – amely szerint vállalkozás is kezdeményezheti a testület eljárását, ha végső felhasználóként, tehát nem továbbértékesítésre vásárolta az adott terméket –, kizárólag természetes személy indíthat békéltető testületi eljárást.

A változások eredményeként több lehetőség áll a fogyasztók rendelkezésére a békéltető testületi eljárás lefolytatása iránti kérelmük beadására. A fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület is illetékes lehet.

A testületi ügyszámok drasztikus növekedése indokolttá tette a határidők meghosszabbítását is. A eljárás lefolytatására – a jelenlegi hatvan nap helyett – kilencven nap áll rendelkezésre. Továbbra is fennáll viszont annak a lehetősége, hogy indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbítsa.

A változtatások a testület által hozott határozatokat is érintik. A döntés ellen továbbra sem lehet fellebbezni, azonban annak hatályon kívül helyezését már nem csak eljárási okból kifolyólag lehet kérni. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését akkor is kérheti majd a bíróságtól, ha annak tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Az ilyen pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani.

Lényeges változás, hogy a testületek által hozott, a gazdálkodó szervezetek által nem teljesített ajánlások nyilvánosságra hozatalát – a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a kamara helyett – maguknak a testületeknek kell megoldaniuk.
A nem teljesített ajánlások mellett a békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és tevékenységét is, amely nem tett az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon akadályozva az eljárás célját, az egyezség létrehozását.

A módosítás lehetővé teszi, hogy bármely vállalkozás írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tegyen, még mielőtt eljárást indítottak volna vele szemben.

A békéltető testületi eljárásra vonatkozó változtatások mellett a módosítás az ügyfélszolgálat működtetésére köteles vállalkozások (közüzemi, pénzügyi, biztosítási, illetve pénztári szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, valamint a külön törvényben meghatározott egyéb vállalkozás) számára további követelményeket határoz meg. Részletesen előírja számukra, hogy az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét úgy kötelesek megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly módon kötelesek gondoskodni, hogy annak igénybevétele ne járjon aránytalan nehézségekkel a fogyasztókra nézve. Ennek keretében kötelesek biztosítani legalább azt, hogy az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben működtetett ügyfélszolgálat a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig nyitva tartson (telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat esetén legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig elérhető legyen), valamint a fogyasztóknak lehetősége legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására, illetve az elektronikus eléréssel működtetett ügyfélszolgálat folyamatosan elérhető legyen.

A fogyasztók érdekét védő módosítás annak előírása, hogy valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, illetve az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell, amelyet öt évig meg kell őrizni, és kérésre a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

A módosítás értelmében – a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által működtetett – telefonon, illetve elektronikusan is elérhető állami ügyfélszolgálat kerül felállításra, amely az állami szervekhez címzett fogyasztói beadványokat fogadja, és továbbítja azokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, valamint tájékoztatja a fogyasztókat a rendelkezésre álló eljárási lehetőségekről.

A fogyasztóvédelmi törvényben rögzítésre került a fogyasztóvédelmi hatóság által alkalmazható bírság mértéke is, amely a jövőben a vállalkozások árbevételéhez fog igazodni.

További változás, hogy bővül a fogyasztóvédelmi hatóság által hozott és közzétett határozatok köre. A jogerős határozat mellett a fogyasztóvédelmi hatóság határozatát – jogorvoslatra tekintet nélkül – közzéteszi, ha

  • a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását rendelte el (a közigazgatási hatósági eljárásról szóló jogszabályban meghatározott eseteken túl környezetvédelmi okból, a fogyasztók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében),
  • a határozathozatalra azért került sor, mert a fogyasztóvédelmi hatóság külön jogszabály szerinti eljárása során megállapítja, hogy a vizsgált termék nem felel meg a biztonságossági követelményeknek,
  • a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását vagy az áru forgalmazásának, illetve értékesítésének megtiltását rendelte el.
  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
FEOSZ