Az Európai Közösségek Bíróságának munkaprogramja június 16- június 20-ig

2008.06.18. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Újabb magyar vonatkozású ügy kerül csütörtökön a bíróság elé.

A magyar büntető eljárásjog szerint bizonyos estekben a sértett az ügyész helyett, pótmagánvádlóként léphet fel. A Tanácsnak a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB kerethatározata viszont előírja, hogy minden tagállam biztosítja a sértett számára az eljárás során a meghallgatás és a bizonyítékok szolgáltatásának lehetőségét. A Fővárosi Bíróság egy előtte folyó büntetőeljárásban arra a következtetésre jutott, hogy a pótmagánvádló sértett a magyar büntető eljárásjog szabályai szerint nem hallgatható meg tanúként.

Bíróság

2008. június 17., kedd

C-318/07 Persche

A német jövedelemadó-törvény szerint a jövedelem teljes összegéből meghatározott mértékig külön kiadásként levonhatók a jótékony, egyházszolgálati, vallási, tudományos és a különösen támogatásra méltóként elismert közhasznú célok támogatására szolgáló adóköteles kiadások. A foglalkozását tekintve adótanácsadó H. Persche 2003. évi jövedelemadó-bevallásában egy portugáliai idősek otthona és gyermekotthon számára nyújtott 18 180 euró értékű tárgyi adomány külön kiadásként történő levonását kérte. A német adóhatóság megtagadta a kérés teljesítését azzal az indokkal, hogy a német jog csak akkor ismeri el a levonási jogosultságot, ha a kedvezményezett szervezet német honosságú. Az ügyben eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a tőke szabad mozgásának az elve kiterjed-e a más tagállamban székhellyel rendelkező közhasznú szervezetek részére nyújtott tárgyi adományokra, és amennyiben igen, úgy az adólevonás alkalmazásának megtagadása ilyen szervezeteknek történő adományozás esetén ellentétben áll-e a közösségi jog említett elvével.

2008. június 19., csütörtök

C-219/07 Nationale Raad van Dierenkwekers en Liefhebbers és Andibel

Egy Belgiumból érkezett előzetes döntéshozatali kérelem kapcsán arról kell döntenie az Európai Bíróságnak, hogy az áruk szabad mozgásának közösségi jogi elvével összhangban van-e az a belga szabályozás, amely bizonyos állatok háziállatként való tartását csak kivételes esetekben teszi lehetővé, holott ugyanezen állatok tartása és kereskedelme az Unió más tagállamaiban minden további feltétel nélkül megengedett.

C-404/07 Katz

A magyar büntető eljárásjog szerint bizonyos estekben – például, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette – a sértett az ügyész helyett, lényegében annak jogait gyakorolva, pótmagánvádlóként léphet fel. A büntetőeljárásról szóló törvényünk emellett úgy rendelkezik, hogy büntetőügyben ügyészként nem járhat el, aki az ügyben, mint tanú vesz vagy vett részt. A Tanácsnak a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB kerethatározata viszont előírja, hogy minden tagállam biztosítja a sértett számára az eljárás során a meghallgatás és a bizonyítékok szolgáltatásának lehetőségét. A Fővárosi Bíróság egy előtte folyó büntetőeljárásban mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pótmagánvádló sértett a magyar büntető eljárásjog szabályai szerint nem hallgatható meg tanúként, és azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett kerethatározat alapján a pótmagánvádló sértett számára biztosítani kell-e azt a lehetőséget, hogy a büntetőeljárás során tanúként meghallgatható legyen.

Elsőfokú Bíróság

2008. június 16., hétfő

T-257/04 Lengyelország kontra Bizottság

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok a Csatlakozási Szerződésben vállalták, hogy bizonyos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből nem halmoznak fel többletkészleteteket. A Bizottság annak megakadályozása érdekében, hogy az esetlegesen felhalmozódó többletkészletek az új tagállamok csatlakozása után megzavarják az Unió agrárpiacának normális működését, rendeletet fogadott el, amelyben a többletkészletekre importvám kiszabását rendelte el. Lengyelország e rendelet egyes rendelkezéseinek megsemmisítése iránt nyújtott be keresetet az Elsőfokú Bírósághoz.

2008. június 18., szerda

T-410/03 Hoechst kontra Bizottság

A Bizottság 2003 októberében összesen 138,4 millió euró összegű versenybírságot szabott ki négy vállalkozásra a szorbetpiacon 1979 és 1996 között folytatott kartellezés miatt. A szorbet élelmiszer adalékanyagként széles körben, mint tartósítószer használatos, amely az élelmiszerben esetlegesen jelenlévő penészgombákat pusztítja, így az étel sokkal tovább megőrzi szavatosságát. A Hoechst cég egymaga 99 millió euró összegű bírságot kapott, amelynek megállapításánál a Bizottság figyelembe vette a cégnek a szorbetpiacon betöltött jelentős szerepét, valamint azt a tényt, hogy a vállalkozás a kartell egyik szervezője volt. A Hoechst a Bizottság határozatát megtámadta az Elsőfokú Bíróság előtt, annak megsemmisítését vagy a kiszabott bírság összegének csökkentését kérve.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA